1. A kóma kifejezés görög eredetű, és mély alvást jelent. Aki kómában van, annak a szeme folyamatosan csukva van, és nem tudják visszahozni ébrenléti állapotba . Nem reagál a fájdalomra illetve a fényre,s képtelen önálló cselekedetekre.
2. A kóma egyik leggyakoribb oka az oxigénhiány. Az 5-10 percig is eltartó oxigénhiánynak már végzetes következményei lehetnek.
3. A legtöbb kóma nyitott szemmel és visszanyert öntudattal végződik, annak ellenére, hogy a páciensek azon 10 % -ának, aki kinyitotta a szemét, mégsem sikerült visszanyernie öntudatát. Őket gyakran apallikkereknek is nevezik.
Az apallikkerek Polcz Alaine orvos, thanatológus szerint a tökéletes orvosi beavatkozás áldozatai, akik élet és halál között lebegnek. Esetükben a nagyagy roncsolódása következett be, s sem szellemi képességeikkel, sem pedig személyiségükkel nincsenek tisztában.
Mindössze légzésük és keringésük állt vissza, ami miatt sokan már az individuum halálaként tekintenek rájuk, s inkább emberi preparátumnak nevezik őket.
Az apallikkerek esetében jó hatású lehet az úgynevezett idegrendszeri serkentés. Tanulmányok szerint ezek a rehabilitációs programok nagyon hatásosak lehetnek azoknál a pácienseknél,akik a kóma és az ébrenlét határán mozognak.
4. A 40 év feletti pácienseknek kevesebb esélye van arra, hogy kóma után felépüljenek,mint fiatalabb sorstársaiknak.
5. Azon páciensek kétharmadánál, akik két hétig vagy annál kevesebb ideig voltak kómában, nagyobb az esély a megfelelő felépülésre.
6. A pupillák fontos jelzést adhatnak arról, hogy a különféle fejsérülést szenvedettek ki tudnak-e jönni a kómából. Azoknak a pácienseknek a 90%-a, akik egyáltalán nem reagáltak a fényre, a felvétel során meghaltak.
7. A vegetatív állapot más, mint a kóma. Ilyenkor ugyanis a szemek nyitva vannak, és a páciens képes a hangokat illetve tárgyak mozgását követni. Vannak spontán mozgásai, grimaszai is.
8. Vizsgálatok bizonyítják, hogy azok a páciensek, akik több mint egy évig vannak vegetatív állapotban, habár még évekig élhetnek, nem valószínű, hogy visszanyerik öntudatukat.
9. A Guiness Rekordok könyve szerint Elaine Esposito volt a világon a leghosszabb ideig (37 évig és 111 napig) kómában. 6 évesen nem ébredt fel egy műtéti altatásból, s élete hátralévő részében soha többé nem nyerte vissza öntudatát.
KV
