1. Altatót bevenni tilos! A gyógyszerek tompító hatása ugyanis másnapra még nem tűnik el nyomtalanul, gyengítheti a koncentrációt.
A szakemberek inkább azt javasolják, végezzünk testmozgást 2-3 órával lefekvés előtt. A jóleső fáradtság segít majd elaludni, s ha mégsem volna elég, szürcsölhetünk stressz elleni gyógyteát is elalvás előtt.
2. Lélekben készüljünk fel a rázós kérdésekre! A konyhakész válaszok még jól jöhetnek éles helyzetben, ha zavarban vagyunk.
Főleg, mivel néhány interjún nem csak a szakmai felkészültséget, de a jelentkező személyiségét is mérik úgy, hogy kissé szokatlan kérdést szegeznek neki. Például: "Meséljen el egy esetet, amikor kudarcot vallott valamiben" vagy "Mit jelent az Ön számára a siker?"
3. A kézfogás. Az interjún vigyázzunk, hogy a testbeszédünk meggyőző legyen! Nem elég az ízléses öltözet, a jól megválasztott szavak. Meghatározó lehet a testbeszéd, az első testi kontaktus, a kézfogás is.
Kezünk legyen ápolt, és érdemes tisztában lenni a kézfogások etikettjével. A "jó kézfogáskor" a hüvelykujjak töve találkozik. Aki lefelé néző tenyérrel nyújtja a kezét a másik felé, az a domináns pozíciójú fél.
Aki elsőként, felfelé néző tenyérrel nyújt kezet a másiknak, az jó szándékkal közeledést, de egyben alárendelődést is jelez.
Kerülendő az erő nélküli, "döglött hal-kézfogás" és a két kézzel, a másik kézfejét "szendvicsszerűen", alulról-felülről közrefogó "politikusi kézfogás" is, mert utóbbi őszintétlen, nyájaskodó hatást kelt.
4. Állásinterjún a túlélés záloga a mosoly! Ha nem értünk egy kérdést, nem tudjuk az odaillő választ, ismernünk kell az elnézést kérő, taktikus és diszkrét mosolyt.
5. És néha nem árt egy kis kötetlenséget csempészni az interjúszituációba, ha fiatal, vagy rugalmasabb a "felvételiztető" szakember. Hiszen embertömeggel találkozik, míg "lenyom" egy egész napos meghallgatást, s lehet, hogy épp azzal a szerencsés, jó humorú megjegyzéssel sikerül emlékezetesnek maradnunk...
d.d.l.
