Az illatok már a történelem kezdeteitől a hódítás fontos kellékei. Annak megítélésében, hogy mitől tartunk vonzónak valakit, komoly szerepet játszik sajátos testszaga, de az ehhez adódó illatszerek is befolyásolják érzelmeinket, szexuális vonzódásunkat. Amikor "az orránál fogva vezetjük" partnerünket, akkor egy jól megválasztott illattal igyekszünk befolyásolni tudatalattiját.
Noha olyan parfümöt még a mai napig sem tudtak piacra dobni, ami mérhetően fokozná a nemi vágyat, az aromaterápia felfedezésével elterjedt a hangulatmódosító fűszerek, virágok és növényi alapanyagok tudatos megválasztása.
Az illatvilág "afrodiziákuma", az ősi civilizációk óta ismert orientális illat-kategória.
A lexikonok szerint egy illat akkor minősül orientálisnak, ha olyan csábító alapanyagok felhasználásával készül, mint a borostyán, a vanília, különböző fafajták, tömjén és fűszerek, melyek melegséggel és érzékiséggel járják át az illatot. Az orientális illatokban felhasznált mámorító virágillatok és fűszerek elemi ösztöneinkre gyakorolt hatása egyetlen generáció figyelmét sem kerülte el.
Vágykeltőnek, az intimitást fokozónak érzékeljük a nehéz, meleg illatokat. Szakértők szerint az egyik legerotikusabb illat Yves Saint Laurent Opium nevű parfümje, melynek fő összetevői a narancs, rózsa, ilang-ilang, vanília, ámbra és a szantál.
Egy-egy illat különböző emlékeket, érzéseket idéz elő bennünk - az úgynevezett illatemlékezet jobb, mint az arc- vagy névmemóriánk. A parfüm megalkotásakor egy bizonyos életérzés átadása lebeg a készítők szeme előtt - az illat érzéki mivoltára már a csomagolásból, doboza színéből, üvege formájából következtethetünk.
Természetesen teljesen más illatok hatnak erotikusan a nőkre, mint a férfiakra.
A hölgyek pézsmát, ámbrát, fűszeres, borsos, ánizsos aromákat választanak. A szantál és a mósusz felépítésében a férfi nemi hormonokra hasonlít. A rózsa és a jázmin az illatszerkészítés kezdetei óta csábító, szerelmi illatoknak számítanak, ahogyan a bors is fontos helyet foglal el a szexis illatok összetevői közt.