A film a fajok kihalásának pusztító hatásaira hívja fel a figyelmet. Louie Psihoyos rendező azon van, hogy olyan átütő eredménnyel tegye ezt, ahogy előtte még senki. „Kétségkívül ez a legnagyobb sztori a bolygón” – jelentette ki.
A vadakat érintő első fenyegetés a nemzetközi vadkereskedelem – azoknak az élőlényeknek a rovására, akik több millió éve élnek ezen a bolygón. Az Interpol becslései szerint az évi 10-20 milliárd dolláros üzletet jelentő illegális vadkereskedelem a negyedik leggyümölcsözőbb feketepiac a kábítószer-, az ember- és a fegyverkereskedelem után. Drámai méretekben vadásszák többek között az orrszarvúkat, a szumátrai tigriseket, az afrikai elefántokat és a gepárdokat is, értékes szőrükért és csontjukért. A másik fenyegetést az olaj- és gázvállalatok jelentik, hiszen az intenzív olaj- és szénhasználat miatt folyamatosan széndioxid kerül a Föld légterébe. A jelentős mennyiségű üvegházhatást okozó gáz összeegyeztethetetlen a Föld élőlényeinek fennmaradásával.
A témát Psihoyos a már korábban Oscar-díjas Öböl című filmben közreműködő stábbal, az OPS-sel (Oceanic Preservation Society) vitte véghez. A csapat a veszélyeztetett fajokat fenyegető tényezőknek ered a nyomába. Psihoyos a fenti témákat az ökoaktivisták szemszögéből láttatja – például leleplez egy bálnahúst illegálisan felszolgáló sushi éttermet, majd széndioxidszenzoros és metánérzékelő kamerákkal mutat rá Amerika légkörének és vizeinek aggasztó állapotára. Megdöbbentő képeken láthatjuk, hogyan kábítja el magát az emberiség, hogy ne kelljen szembesülnie saját embertelenségével.
A film ugyanakkor a probléma mellett a reményt és a megoldást is megjeleníti, mert Psihoyosnak nem csak az a célja, hogy felkeltse a figyelmet a téma iránt, hanem szeretné, ha ez a film reményt és erőt is adna az embereknek, hogy megtalálják a megfelelő megoldásokat a problémákra.
Psihoyos a légkörbe került megnövekedett mennyiségű szenet tartja a legnagyobb problémának, ezért mindig elektromossággal hajtott autóval közlekedik, és napelemekkel gyűjti az energiát a háztetőn. Nem eszik húst, mert a hús kitermelése emberi felhasználásra több üvegházhatású gázt termel, mint az összes közlekedési ágazat által kibocsátott gáz.
A film rendezője szerint aki szeretné megmenteni a bolygót, változtasson az étrendjén. Psihoyos hat évvel ezelőtt tért át a vegán étrendre, ám felesége, akivel harminc évig voltak együtt, továbbra is maradt a húsevésnél. Idén februárban elváltak, ennek a lépésnek legfőbb okai a táplálkozásról alkotott különböző nézőpontjuk, és hogy felesége türelmetlenül viselte Psihoyos állati jogokért folytatott küzdelmét.
Tisztán látszik, hogy Psihoyos számára a személyes nézőpont egyben politikai is. Nem gondolja úgy, hogy egyénenként nincs hatalmunk változást elérni. Tartja hitét abban, hogy a képzelet ereje a változás szikrája lehet. „A képzelet vezérel minket. Nem lehet úgy megváltoztatni a viselkedésünket, hogy másképp gondolkodjunk. Azt viszont el lehet érni, hogy másképp érezzünk. Nem csak filmeket akarok csinálni, hanem mozgalmakat!” – mondja a rendező, aki szerint azoknak, akik valaha is eltűnődtek már azon, milyen a természet megtört szívének hangja, ez a film tökéletesen át fogja adni ezt a fájdalmat. Többek között az utolsó énekesmadár énekével, amely a soha vissza nem térő, kihalt társaiért szól.
A december 2-án a Discovery Channel műsorán debütáló film áttörő hatását a Sundance Filmfesztivál fogalmazta meg: „Olyan magas tétnél, mint az élet kihalása a bolygónkon, a Racing Extinction – A kihalás kora eltekint az apátiától és a fatalizmustól. Célja, hogy sürgős cselekvésre ösztönözzön.”
