A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint az elhízásnál is halálosabb a testmozgás hiánya. Tanulmányuk szerint évente körülbelül 676 ezer európai haláleset mögött húzódik meg a mozgáshiány, miközben az elhízás „csupán” 337 ezer ember korai halálát okozza.
A kutatók 334 161 európai lakos egészségi értékeit monitorozták 12 éven át. Dokumentálták, mennyit mozognak, milyen a derékbőségük és számba vették a halálozásokat is. Végül megállapították, hogy az idő előtti halál leginkább azokat sújtotta, akik nem mozogtak, és ez a normális súlyúakra, a túlsúlyosakra és az elhízottakra egyaránt igaz volt. Az American Journal of Clinical Nutrition című táplálkozás-tudományi szaklapban megjelent cikk szerint, ha a mozgáshiányt felszámolnák Európában, az majdnem 7,5 százalékkal csökkentené a halandósági rátát, míg az elhízás felszámolása „csak” 3,6 százalékkal. A kutatók szerint már napi húsz perc tempós séta alapvető változást hozhatna.
Az inaktivitás betegít
Az évmilliók során kifejlődött emberi test rengeteg feladatot képes elvégezni. A vadászó-gyűjtögető életmód sokrétű mozgásformát igényelt az embertől, akinek a gyaloglás és a futás éppúgy a mindennapok része volt, mint az energia megőrzésének képessége az éhezéses időszakokban. Nyilvánvaló, hogy ma már a nyugati embernek nem kell küzdenie az ételért, ezért szinte leszokott a fizikai aktivitásról, ami pedig megbetegíti.
- A cukorbetegség kialakulására a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek 30 százalékkal kisebb esélyük van, mint az inaktívoknak.
- A kardiovaszkuláris betegségek kétszer gyakrabban érintik az inaktív személyeket, mint a rendszeresen mozgóknak.
- A fizikailag aktív személyeknek 40 százalékkal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrák-kockázatuk, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztatarák ellen.
Kifogások helyett cselekvés
Az ideális mozgásforma megtalálásánál az egyik legfontosabb szempont, hogy olyasmit válasszunk, amit kedvvel tudunk végezni, és ami beilleszthető a mindennapjainkba. Ez utóbbi tényező jelentősége abban áll, hogy ne tudjunk az időhiányra hivatkozva kibújni a mozgás alól - tanácsolja Lóránth Kata, az Oxygen Wellness szakmai vezetője.
Ha valódi mozgásprogramot dolgozunk ki, annak tartalmaznia kell az öt legfontosabb komponenst: a fizikai aktivitás típusát, az intenzitását, az időtartamát, a gyakoriságát és azt, hogyan lehet megvalósítani a fokozatosságot az edzésekben.
Aki a teljes semmittevésből kíván belevágni egy egészségesebb, sportosabb életformába, ajánlatos eleinte kevesebbet vállalnia, és fokozatosan emelni az adagokat, a tempót, folyamatos kontroll mellett. A nagy izomcsoportokat megmozgató, dinamikus jellegű mozgásformáknak általában az egész szervezetre nézve pozitív hatása van, ilyen lehet a kezdőknek is ajánlható gyaloglás, kocogás, futás, úszás, kerékpározás és az aerobik. Ezeknél a mozgásformáknál az intenzitás egy pulzusmérő óra segítségével nagyon jól kontrollálható. Ha ez nem áll rendelkezésre, a szervezetünk pulzusmérő kontrolljára is bízhatjuk magunkat, ugyanis a zsírégető tartomány mindenkinél az a terhelés, amikor még zihálás nélkül tud beszélni.
A lényeg az elhatározás, hiszen a változások egész biztosan meggyőznek majd minket arról, hogy érdemes az aktív életet választani.(Forrás.www.oxygenwellness.hu)
