A horkolás nem csak zavaró, de veszélyes is lehet

A horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek (garat oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágyszájpad) vibrációja hozza létre. Mint minden harántcsíkolt izom, így a garatfeszítő izmok is ellazulnak alvás közben, ilyen módon nem tudnak részt venni a garat nyitva tartásában, így az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, ennek eredménye a horkoló hang.

a megnagyobbodott Gyerekkorban a garat- és/vagy orrmandula okozza a horkolást Kép: Pixabay

Tudni kell, hogy a horkolás valóban megnehezítheti a hálótárs alvását, az erre vonatkozó panaszok nem tekinthetők hisztinek. Ráadásul a horkolás a horkolóra nézve veszélyes is lehet, ha hosszabb-rövidebb légzési szünetek jelentkeznek közben. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a légvételt és vele együtt a horkolást, majd hangos felhorkanás kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás csak a központi idegrendszer éber állapota (ún. mikroébredés) révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és a megfelelő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred.

Mikor nő meg a horkolás valószínűsége?

• Gyermekkor - Ebben az életkorban főként a megnagyobbodott garat- és/vagy orrmandula okozza a horkolást, bár átmenetileg egy-egy megfázás vagy arcüreggyulladás is eredményezheti ezt. A megalapozott orvosi indokkal elvégzett mandula-eltávolítás után megszűnik a horkolás, sőt, sokszor a gyerek egész közérzete javul. Ha a gyermek rendszeresen horkol, mindenképpen szükséges a kivizsgálása.
• Várandósság - Különösen a harmadik trimeszterben gyakori a horkolás, elsősorban azért, mert a súlygyarapodás és a has mérete miatt növekszik a tüdőre és a légcsőre gyakorolt nyomást.
• Bizonyos betegségek - Az orrsövényferdülés, az orrpolip, esetleg az allergia, az asztma súlyosbíthatja horkolást.
• Elhízás - Az elhízás és a mozgáshiány következményeként a szövetek és az izomtónus is ernyedtebbé válik, ezért nő a horkolás valószínűsége is. Súlyosabb elhízás esetén zsírréteg rakódik a garatnyálkahártya és a garatizomzat közé is, ráadásul a vastagabb nyak is szűkíti a levegőjáratot.
• Alkohol, késői étkezés - Az alkohol és a késő esti bőséges étkezés a központi idegrendszer tompítása révén hajlamosít a horkolásra.
• Dohányzás - A cigarettázás a gége-, garat- és orrnyálka irritáció és a következményes nyálkahártya duzzanat miatt növeli a horkolás kialakulásának esélyét.

Terápia: horkolásgátló segédeszközöktől a műtétig

A horkolás miatt érkező páciensek esetében az alapvető az éjszakai alvásvizsgálat, amelynek segítségével megállapítható a horkolás által jelzett légzészavar súlyossága, mely egyben meghatározza a terápiát is. A beteg tüneteitől és kísérőbetegségeitől függően számos kiegészítő vizsgálatra lehet szükség, melyek közül a fül-orr-gégészeti vizsgálat szinte kötelező. Ennek során ugyanis a felső légutak anatómiai rendellenességeire derül fény, melyek megoldása adott esetben enyhítheti a tüneteket (például orrsövényferdülés korrigálása, orrpolip eltávolítás vagy a garatplasztika).

- Fontos tudni, hogy ma már számos kezelés és segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárny-tágító tapasz. Súlyos esetben szükség lehet a pozitív nyomású légsínterápia alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot – ismerteti Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. – A jó eredmény érdekében indokolt lehet az életmódváltás is: az elhízás csökkentése, a dohányzással való felhagyás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz. A jó hír, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nem csak az egészségi kockázatokkal lehet leszámolni, de az érintettek és a hálótársak életminősége is határozottan javul.

Forrás: JóAlvás Központ