Minden huszadik embernek szembe kell néznie a vastagbéldaganattal az American Cancer Society szerint. Ugyanakkor a veszélyeztetett populáció nagy része még sosem vett részt szűrésen, kolonoszkópián, illetve szigmoidoszkópián.
Időnkénti szűréssel és bizonyos életmódbeli tényezőkkel jó eséllyel megelőzhetők a súlyos következmények – mondja dr. Mármarosi István,az Oxygen Medical gasztroenterológusa.
Ismeretes, hogy a vastagbéldaganatok jellemzően a polipokból indulnak ki, amelyek a vastag-, illetve a végbél belső falán alakulnak ki, és csak bizonyos típusaik – az adenómák – válhatnak veszélyessé. Éppen ezeket a polipokat szűrhetik ki a célzott vizsgálatok. A kolonoszkópia ráadásul kettős célt is szolgál: nemcsak láthatóvá teszi az esetleges elváltozásokat – például kinövés, daganat, fekély, vérzés –, hanem egyes esetekben lehetőség van a probléma kezelésére is., így többek közt eltávolíthatók a rákmegelőző állapotot jelentő polipok.
Hogyan ismerhető fel a betegség? A vastagbélrák leggyakoribb tünete a végbél vérzése, a sötét széklet és a vér megjelenése a székletben. Arra is fel kell figyelni, ha megváltoznak a székelési szokások, vagy a széklet állaga, vagy hasmenés, székrekedés jelentkezik. Az alhasi fájdalom, a gyengeség, a fáradtság, az émelygés, a hányás és az indokolatlan fogyás is mind figyelmeztető jelek lehetnek. Mivel azonban ezeket a tüneteket számos más probléma is okozhatja, feltétlenül szükséges, hogy kikérjük gasztroenterológus véleményét.
Bár fiataloknál is előfordulhat ez a daganatfajta, de 10-ből 9 diagnózis az 50 évesnél idősebb korosztálynál jelenik meg, így 50 fölött különösen fontos a szűrés – hangsúlyozza a szakorvos. Ugyanígy érdemes odafigyelniük magukra azoknak is, akiknek a családjában már előfordult vastagbéldaganat, vagy akiknél már felfedeztek polipokat. A gyulladásos bélbetegségek – beleértve a fekélyes vastagbélgyulladást és a Crohn-betegséget – szintén rizikófaktornak számítanak. Ezek többnyire a tőlünk független tényezők, amelyeken, ha változtatni nem is lehet, de a kockázat tudatában kell lenni.
Amin azonban mi magunk is változtathatunk, az például a dohányzás. Sokan azt gondolják, hogy ez a szokás csak a tüdőrák kifejlődéséhez járul hozzá, ám kutatások bizonyítják, hogy a dohányosoknál gyakrabban fordul elő a vastagbéldaganat, amely sokszor végzetes kimenetelű. Ezen kívül az étrendet is érdemes átgondolni: a vörös és a feldolgozott húsok ugyanis szintén rizikónövelő tényezők, míg a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek.
A legújabb kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás, a tudatos életmód és az időnkénti szűrés akár 50 százalékkal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét.
