A diákok válaszai azt mutatták, hogy mind a fiatalabb (6-12 éves), mind az idősebb (13-18) korosztály jelentős része napi szinten internetezik, és a világhálón eltöltött idő az életkor emelkedésével egyenes arányban nő. Az internethozzáférést az is segíti, hogy a gyerekek egyre fiatalabban (a válaszadók 8-9 éves koruk között) kapják meg az első okos telefonjukat, ami újabb, zsebben hordható kaput nyit a digitális térre.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a gyerekek nagy része átlagosan 1-2 órát internetezik napi szinten, de a szélsőségekre is van példa: a fiúk 14,3%-a, míg a lányok 8,6%-a négy óránál is több időt tölt a világhálón. Ez idő alatt nagyrészt videójátékokkal játszanak (75%), de ezt sokszor barátaikkal közösen teszik, így a játékok nem csak kikapcsolják és fejlesztik őket, hanem egyfajta találkozási pontot is jelentenek a fiataloknak. Emellett érdekes, vicces videókat (74%), valamint filmeket és sorozatokat (54%) néznek leginkább. A szórakozás mellett azonban a tanulásra is marad idő: a gyerekek több mint fele (51%) a házi feladatok és beadandó dolgozatok elkészítéséhez is használja a netet.
Az internet hatással van arra is, hogy kit tekintenek követendő példának. A fiatalok több mint harmada (39%) online véleményvezéreket (youtuberek, gamerek) nevezett meg példaképeként. A dobogó második helyét ismert sportolók (17%), míg a harmadik helyet nem más, mint maguk a szülők foglalták el (15%). Vagyis komoly befolyással bírnak a gyerekek által követett véleményvezérek (akik nem egyszer saját kortársaik közül kerülnek ki), de a szülői minta továbbra sem elhanyagolható.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a napi átlagos 1-2 óra házi feladat írás mellett a gyerekek nagy része 2-3 fajta különórára is jár hetente. A programozáson túl a sport (65,4%), az iskolai szakkörök (24,9%), a nyelvtanulás (23,3%) és a zenetanulás (20,5) jelent meg a leggyakoribb iskola utáni elfoglaltságként. Ilyen fokú leterheltség mellett nagyon nem mindegy, hogy a választott különórák valóban hozzájárulnak-e a gyerekek fejlődéséhez. Így kiemelten fontos eredmény, hogy saját bevallásuk szerint a fiatalok több mint egyharmada jobban tud figyelni az órákon, amióta programozást tanul, és a matematikát is jobban szereti. Mindez összecseng a nemzetközi kutatások eredményeivel, amik szerint a programozás tanulása amellett, hogy fejleszti a problémamegoldó képességet, kitartásra nevel és magabiztosabbá teszi a gyerekeket, pozitívan hat a koncentrációra is.
A felmérés alátámasztotta, hogy az internet és az okos eszközök egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyerekek életében. Így a legkevésbé sem elhanyagolható, hogy mi történik a digitális világban, vagyis, hogy a fiatalok csupán passzív felhasználói, vagy aktív alakítói lesznek-e ennek a térnek. A Logiscool a következő napokban országszerte 43 helyszínen szervez nyílt napokat, ahol a szülők és a gyerekek együtt tapasztalhatják meg, hogy milyen a digitális világ aktív alakítójává válni, vagyis mit takar az élményalapú programozás. A nyílt napokra ezen az oldalon lehet jelentkezni 2019. február végéig.
