Népbetegség a visszérbetegség
Statisztikák szerint Magyarországon a lakosság 50-60 százaléka a szenved visszérbetegségben, ám az orvoshoz fordulók és műtétre kerülők száma csupán 20-30 százalék közzé tehető. Az arány még ennél is magasabb, ha a pókháló-illetve a hajszálereket is idesoroljuk. Az elváltozás nemek tekintetében 40 százalékban a férfiakat, 60 százalékban a nőket érinti - ez az arány leginkább a terhesség alatt bekövetkezett változásoknak tulajdonítható, ezért billen a mérleg a nők javára.
Hagyományos visszérműtéttől a rádiófrekvenciás kezelésig
Ma már számtalan műtéti technika létezik az eset kezelésére. Magyarországon jelenleg is legelterjedtebb a hagyományos visszérműtét, amikor mély altatásban vagy gerincérzéstelenítésben, a lágyékhajlatban és a bokatájon ejtett metszésből az érintett, tágult érszakaszt eltávolítjuk, kihúzzuk. A műtét másnapján kötözés, egy hét múlva varratszedés szükséges. A páciens a műtétet követően leghamarabb másfél két hét múlva munkaképes, de egy – másfél hónapos munkakiesés sem ritka. Ez a módszer mára teljesen elavultnak számít, olyannyira, hogy a külföldi szakmai kollégiumok már nem is javasolják első választott műtétnek- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebésze.
Ennél korszerűbb és kíméletesebb műtéti megoldás az úgynevezett endoluminalis abaltiok. A műtét lényege, hogy helyi érzéstelenítésben, altatás és gerinc érzéstelenítés nélkül a tágult véna szakaszt különböző forrásból eredő hőhatás segítségével elzárjuk. Ide tartozik a nálunk legelterjedtebb lézer, a vízgőz és a rádiófrekvenciás (RF) hullámok által generált hő.
Az utóbbi bizonyult a legkíméletesebbnek, ugyanis kisebb energiával működik, mint a lézer, így a környező szövetekre gyakorolt káros hatása is kisebb. A műtét lényege, hogy a térdhajlat magasságában, helyi érzéstelenítésben, UH vezérléssel megszúrjuk a vénát és a tűn keresztül egy RF katétert vezetünk a lágyékhajlatig. A vénát teljes hosszában körbevesszük egy speciális oldattal, majd a katétert fokozatosan visszahúzva RF hullámok segítségével zárjuk el a tágult vénát. A műtétet felületes bódításban végezzük műtéti stressz csökkentése érdekében. A beavatkozást követően a páciens egy órán belül távozhat, második, harmadik napon munkaképes.
A leggyorsabb kezelés - ragasztásos visszérműtéttel
2013-ban kezdték alkalmazni az érsebészetben és a sebészetben már korábban is használt szövetragasztót a cianoakrilát-ot.
A cianoakrilát egy adalékanyaggal társítva vált alkalmassá a tágult vénatörzs elzárására, mivel lassan kötött meg és a megkötés után rugalmas maradt. Ez a speciálisan visszérműtétek céljára kifejlesztett anyag az ún. n-butil cianoakrilát. Olyan katétert is létrehoztak, mely közömbös maradt a ragasztóval szemben és ennek segítségével juttatják el a ragasztót a megfelelő vénába. Az anyagnak semmilyen káros, esetleg rákkeltő hatását nem tapasztalták.
Nagy előnye az eljárásnak, hogy nem használ hőenergiát, még csak helyi érzéstelenítést sem igényel, kivéve a szúrás helyének az érzéstelenítését, ahol bevezetjük a katétert. A katétert a lágyéktól 5 cm. magasságig vezetjük, és ettől visszafelé haladva ragasztót fecskendezünk az ér teljes hosszába. Enyhe nyomást követően a ragasztó megköt, és teljes hosszában elzárja az eret.
A műtét hatására tágult oldalágak nagy része spontán visszahúzódik. Az esetlegesen visszamaradt oldalágakat a későbbiekben el lehet injekciózni. Az eljárás teljesen fájdalommentes, közvetlenül a beavatkozás után a páciens munkaképes, vagyis visszatérhet a mindennapi tevékenységéhez, még csak kompressziós harisnya viselése sem szükséges!
(Forrás: Trombózisközpont)
