A magyar népesség legalább 15%-a szenved alsóvégtagi artériás érbetegségtől, ám kevesen tudják, hogy a járáskor kialakuló fájdalom a vádliban, combban, csípőben nem elhanyagolható panasz: terhelésre jelentkező ismeretlen eredetű fájdalommal, amely egy későbbi stádiumban akár nyugalmi állapotban is jelentkezhet, mindenképp érdemes szakorvoshoz menni. Sok betegnek még egy komolyabb lilás elszíneződés a lábujjakon vagy egy fekély sem eléggé intő jel, hogy veszélyben az alsó végtag, ha nem kezdődik meg mihamarabb a célzott kezelés.

A panaszok okán történő első vizit idején az ún. boka-kar index meghatározása a legfontosabb: a szakorvos a lábban mérhető vérnyomásnak és a felkar vérnyomásának hányadosára kíváncsi – fejtette ki Dr. Kósa Éva. Ez egy gyors és fájdalommentes kézi ultrahang készülékkel végzett vizsgálat. Lényeges, hogy az erek állapotának felmérésével egyidejűleg kizárjunk minden olyan betegséget, ami nem az érhálózatot érinti. Ilyenek a gerincbetegségek vagy a neurológiai (idegi eredetű) elváltozások, amelyek szintén okozhatnak pl. lábfájdalmat vagy fokozott lábzsibbadást. Ha a boka-kar index 1 alatt vagy 1.3 felett van, a beteget biztos, hogy kezelni kell.

Miből áll az érszűkület hatásos kezelése? Nagyon fontos, hogy a beteg megértse: az ő együttműködése elengedhetetlen. Orvosi ellenőrzés mellett járásgyakorlatokkal és értornával kell kiépítenie a végtagi mellékereket, és erőltetnie kell a járást vagy a biciklizést, még ha fájdalommal jár is. Kulcsjelentőségű a dohányzás elhagyása vagy nagymértékű csökkentése és a lehetséges háttérbetegségek – pl. diabétesz, magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint – felderítése, valamint a célértékek beállítása. A kezeléshez tartozik az értágító és a véralvadásgátló tabletták előírt szedése. Nem műthető betegeknél infúziós kezelés, és a végtagi ereket beidegző ideg blokkolása adhat reményt– hangsúlyozta a Trombózisközpont angiológus szakorvosa. Stabil, műtétet nem igénylő esetekben a mofetta is hatásos kiegészítő terápia lehet.

A műtét csak végső megoldás, és nem is minden érszűkületes beteg alkalmas az érműtétre. Alapvető, hogy érszűkület okozta fekély, seb esetén semmilyen más terápia – mint a mihamarabbi érfestés és érsebészeti beavatkozás – nem alkalmazható, és a késlekedés tovább növeli az amputáció veszélyét – hívta fel a figyelmet Dr. Kósa Éva. Az ér megnyitását szolgáló beavatkozás lehet az erek egy ún. ballonnal való kitágítása, vagy az ún. áthidaló érműtét, amikor az elzárt szakasz elé és mögé egy vénát vagy műeret építenek az érintett érre.

A cél az, hogy az érbetegségre hajlamos dohányos, cukorbeteg, magas vérzsírszinttel rendelkező, szívinfarktuson vagy stroke-on átesett betegek érgondozásban részesüljenek, és ha érbetegségre jellemző tüneteket észlelnek, mihamarabb forduljanak specialistához.

forrás: tromboziskozpont.hu