A vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatot nevezzük vastagbélráknak, orvosi szakkifejezéssel kolorektális ráknak (colorectalis carcinoma).
A vastagbélrák előfordulása az egész világon nő. Magyarországon ez a növekedés kiugró: míg ötven évvel ezelőtt tizenöt megbetegedés jutott 100 000 lakosra, napjainkban ez a szám negyvenöt, ezzel jelenleg a harmadik leggyakoribb daganatos halálok hazánkban. Az életkorral a megbetegedés kockázata nő, leggyakrabban 60-80 év között fordul elő. Nők és férfiak egyenlő arányban betegszenek meg.
Milyen tünetekkel jár a vastagbéldaganat?A legjellegzetesebb tünet a székelési szokások - egyéb diétás változások nélkül bekövetkező - változása. A beteg azt tapasztalja, hogy addigi rendszeres székelési szokásai felborultak (ritkább vagy sűrűbb székletürítés), illetve székrekedéses és hasmenéses időszakok váltogatják egymást.
A betegek puffadásról és nehezen karakterizálható hasi fájdalomról panaszkodhatnak.
Jelentkezhet émelygés, rossz közérzet, a széklet véres lehet. A betegek gyakran vérszegénység miatt kerülnek orvoshoz kivizsgálásra, így derül fény a vastagbéldaganatra. A tünetekhez sok esetben egyéb okkal nem magyarázható, jelentős fokú testsúlyvesztés is társul.
A felszálló és a leszálló szakasz daganatai eltérő típusú tüneteket okoznak. A felszálló szakasz tumorai gyakrabban véreznek, így véres székletet is gyakrabban okoznak. A leszálló szakasz és a szigmabél tumorai inkább a béltartalom továbbhaladásának zavarát, így a székelési szokások megváltozását okozzák. Ezek a tulajdonságok természetesen nem szükségszerűen jelentkeznek tiszta formában, kizárólag a tünetek alapján nem lehet a betegséget diagnosztizálni és a tumor pontos helyét megmondani.
A vastagbélrák korán képez áttéteket: a nyirokutakon keresztül továbbterjedhet a közeli nyirokcsomókba, a véráram közvetítésével pedig a májba, a tüdőbe, az agyba. A szomszédos szervek felé közvetlenül képez áttétet.
A betegség rizikófaktorai(Dr. Kónya Judit)
