Aki allergiában szenved, az a civilizációtól szenved. Miközben egyre inkább hanyagoljuk a szabad levegőn való mozgást, friss zöldségek, gyümölcsök helyett, tartósított pelyheket, előre elkészített ételeket eszünk, azaz szervezetünket mind több kémiai anyag terheli.
A túl sok, túl zsíros, túl édes, valamint az iparilag megdolgozott élelmiszerek a bennük lévő íz-fokozókkal, konzerválókkal, színezőkkel, sűrítőkkel, stabilizátorokkal olyan mértékben megterhelik, legyengítik a szervezet természetes védekezőképességét, hogy egyszer csak az újabb idegen anyaggal már nem tud megbirkózni.
Eltúlzott védekezés
Az allergia a szervezet védekező rendszerének kóros túlműködése. Lényege, hogy a "szokványos" anyagokkal szemben is támadásra indul a szervezet immunrendszere. A megbetegedést több tényező válthatja ki. Az allergiára való hajlam öröklődhet, okozhatja a szennyezett levegő, a helytelen életmód és táplálkozás is. Az érzékenység kialakulásához idő kell. Az allergiát kiváltó anyagokkal (az allergénnel) való első találkozás nem minden esetben okoz azonnali kellemetlen tünetet, előfordul, hogy az csak később jelentkezik.
A veszedelmes virágpor
A legismertebb, szezonálisan előforduló allergének a virágporok (pollenek). Normális esetben minden ember 4000-5000 pollent lélegez be naponta anélkül, hogy a szervezete lázadozna ellene. Az allergiások számára elegendő 40-50 pollen is, hogy a kellemetlen reakciók egész sorát kiváltsa. A pollenszezon február végétől november végéig tart. Egy-egy pollen által kiváltott tünetek általában kettőtől hat hétig tartanak, de akadnak betegek, akik márciustól novemberig szenvednek, mert többféle virágporra is érzékenyek. Február végétől április végéig főleg a fák, bokrok virágpora okozza a tüneteket. A nyír, éger, kőris, platán, fűz, dió és mogyoró virágzik áprilisban. A májusi, júniusi panaszokért a fűfélék a felelősek, a júliusban kezdődő náthát az összetett virágúak, az ürömfélék, a lándzsás útifű okozza. Az augusztusban kezdődő allergiás tünetekért az ambróziafélék családjába tartozó parlagfű a felelős. Akinek szezonális allergiája van, annak számítania kell a tünetek enyhébb-súlyosabb formájú visszatérésére. A szénanáthás betegek gyakran nem veszik elég komolyan a tüneteket, így nem is fordulnak idejében szakorvoshoz. A kezeletlen szénanátha súlyos szövődményeket okozhat, asztmává fejlődhet.
Allergiamentes klíma a lakásban
Az allergiás ember ne zsúfolja tele a szobáját bútorokkal, porfogó tárgyakkal. A lakás allergiamentes levegőjének megőrzéséhez fontos, hogy lehetőleg a hajnali órákban szelőztessünk, vagy kiadós eső után nyitott ablaknál, gyors átszellőztetéssel, mert ilyenkor a legkisebb a kinti pollenkoncentráció. Késő délután vagy az esti órákban mértékkel nyissunk ablakot.
Igen fontos a szobanövények leveleinek folyamatos portalanítása is.
Harcban a gyomokkal
A hiányos kertgondozás következményeként februártól novemberig kiváló termőtalajra lelnek a gyomnövények levegőben szálló magvai. Az allergiások lehetőleg ne nyírják a füvet, mert a felkavarodott por rohamokat válthat ki. A pázsit gyakori nyírása mellett különösen vigyázni kell az útifű, az üröm, valamint a csalánfélék megtelepedésére, nem is szólva a szinte már közellenségként emlegetett parlagfűről. (Vitalmagazin)
Hasznos tanácsok
Lehetőleg minél kevesebbet tartózkodjon a szabadban száraz, meleg, szeles napokon.
A pollenidőszak alatt lehetőleg csak este 22.00 és reggel 04.00 óra között nyissa ki az ablakokat!
Autózás közben a szellőztető berendezést és a nyitott ablakot mellőzze, mivel a vezetés veszélyessé válhat egy-egy tüsszentési roham kialakulásakor.
Gyakran mosson hajat!
Ruháit ne szárítsa a szabadban!
Ha egyes ételekre szervezete érzékeny, lehetséges, hogy ez összefüggésben van a pollenallergiával. Feltétlenül keresse fel orvosát!
Előírt gyógyszereit orvosa utasítása szerint, pontosan szedje!
Szabadsága tervezésekor vegye figyelembe az aktuális polleninformációkat!
Sajnos a pollennel való "találkozást" teljesen nem lehet elkerülni. Megoldást jelenthet a specifikus immunterápia (hyposzenzibilizálás).
Forrás: www.ujszo.com
