A magyar társadalomban a saját testünkkel kapcsolatos tudást, az önmegfigyelést illetve a tudatos egészségmegőrzést kell még tovább fejleszteni.

A nem tudás félelmet, a félelem halogatást, és a halogatás idővesztést jelent, ami a rák esetében  a harc elvesztését jelentheti.

A megelőzés szerves része a szűrővizsgálatokon történő részvétel. A rákkal szembeni küzdelemben a győztes csak az lehet, aki maga is felkészült a harcra! Aki látja a célt, a teendőket és a kockázatokat! A beteg erőfeszítései mellett a gyógyulás reményét a kezelési feltételek biztosítják. - hangsúlyozta Dr. Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke azon a tájékoztatón, melyet az agydaganatos betegek gyógyításában elért eredményekről, jövőbeni lehetőségeiről tartottak.

A központi idegrendszeri daganatok az összes daganatos megbetegedés mindössze 2-3 százalékát teszik ki, de ezek jelentős része kifejezetten rosszindulatú, csak sebészeti ellátással nem gyógyítható betegség. A leggyakoribb típus az ún. glioblasztóma, amely műtét és kezelés nélkül sokszor hetek, vagy néhány hónap alatt végzetessé szokott válni. Mindezek mellett a betegség többnyire igen súlyos testi és pszichés tünetekkel jár együtt, ezzel nem csak a beteget, hanem a betegek családját is sokszor komoly megpróbáltatások elé helyezve. Az intenzív orvosi kutatásoknak köszönhetően, több orvos szakma (idegsebész, onkológus, radiológus) együttműködésével elérhető terápiás eredmények azonban az utóbbi években - az időben megkezdett kezelés esetén - látványosan javultak. Miután mind gyakoribb, és mind fiatalabb betegeket érintő, senkit el nem kerülő, valószínűsíthetően részben civilizációs eredetű, de egyre jobban kezelhető betegségről van szó, ezért úgy gondoljuk, hogy a "reménytelenség" stigmáját az agydaganatok esetében is lassan át kell értékelnünk, és mindent meg kell tennünk azért, hogy mind több betegnek tudjuk megadni az esélyt a remélhető gyógyulásra. - mondta Dr. Mangel László a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézetének tanszékvezető egyetemi docense.

A rosszindulatú agydaganatok a betegség súlyossága, és a kezelés összetettsége miatt különleges jelentőséggel bírnak. A kezelések célja egyrészt a beteg életének megóvása, másrészt az életminőség megtartása. A kezelésben három módszer játszik szerepet: a műtét, a sugár- és a kemoterápiás kezelés. A rosszindulatú agydaganatokat lehetőség szerint meg kell operálni. Amennyiben műtét történik, utókezelésként sugárkezelés, vagy sugárkezelés és kemoterápiás kezelés együttes adása javasolt. Egyes daganatok esetén a műtét és sugárkezelés után, amennyiben a daganat kiújult, kemoterápiás kezelést kell alkalmazni. Az utóbbi években-évtizedeken mind a műtéti, mind a sugárterápiás technika jelentősen fejlődött, hatékonyabbá, pontosabbá vált. A legnagyobb változás azonban a kemoterápiás kezelésben jött létre. Hosszú ideje számos gyógyszerrel próbálkoztak - kevés sikerrel. A változást a temozolomide bevezetése jelentette, mely az első, a legmagasabb tudományos szinten is bizonyított hatékony kemoterápiás szer. Alkalmazásával a túlélési esélyek többszörösére nőttek. A modern, hatékony kezelési eljárások, beleértve a temozolomide alkalmazását Magyarországon is rendelkezésre állnak. Ennek eredményeképpen a magyarországi tapasztalatok megegyeznek a nemzetközi irodalomban közölt eredményekkel, a magyar beteg gyógyulási túlélési esélyei hasonlóak, mint a világ fejlett országaiban élő betegtársaiké. - hangsúlyozta Dr. Lövey József, az Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztályának főorvosa.

-k-