A több mint száz Depero-művet bemutató kiállításon a futurista művész festményeivel, papírmunkáival, színes kárpitjaival és reklámterveivel (többek között a Campari cég, a Vogue és a Vanity Fair számára), valamint piktoplasztikus színházi kísérleteivel találkozhatnak az érdeklődők. A tárlat anyaga a művész hagyatékát őrző Mart (Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Rovereto) gyűjteményéből érkezik. A Depero munkásságát bemutató olasz művek mellett egy közel hatvan alkotásból álló magyar válogatás is látható lesz A futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben címmel. A kiállítás a budapesti Olasz Nagykövetség és az Olasz Kultúrintézet támogatásával és közreműködésével, valamint Őexc. Giorgio Napolitano, az Olasz Köztársaság elnöke és Őexc. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke fővédnökségével, Sandro Bondi úrnak, az Olasz Köztársaság kulturális javakért és tevékenységekért felelős miniszterének védnökségével valósul meg.
DEPERO, A FUTURISTA
A futurizmus, a 20. századi avantgárd művészet egyik legradikálisabb művészeti irányzata 1909-ben született meg. 2009-ben több nemzetközi kiállításon is megemlékeztek a Filippo Tommaso Marinetti által 1909-ben alapított mozgalom százéves évfordulójáról, s ebbe a centenáriumi kiállítássorozatba illeszkedett a Mart intézményeként működő, felújított roveretói Casa d’Arte Futurista Depero műterem-múzeum megnyitása is. Az elmúlt húsz évben egyre nagyobb érdeklődés övezi a futurista Fortunato Depero sokoldalú tevékenységét, amelyről a magyar közönség most először kap átfogó képet.
Depero 1914-ig az ausztriai fennhatóság alatt álló Roveretóban élt, valójában közép-európai miliőben nevelkedett, művészi fejlődését a szimbolizmus, az expresszionizmus befolyásolta, a Jugendstil és a Wiener Werkstätte iskoláin nőtt fel. Római utazása során olyan meghatározó futurista festőkkel került kapcsolatba, mint Boccioni, Balla, Prampolini és Marinetti. Futurista elveit a Giacomo Ballával közösen aláírt 1915-ös A világegyetem futurista rekonstrukciója (Ricostruzione Futurista dell’Universo) című kiáltványban foglalta össze, amelyben meghirdette az univerzum újjáalkotását és a művészet kiterjesztését az élet minden területére. Futurista formakísérleteiben olyan mobil-plasztikai konstrukciókat képzelt el, ahol a mozgás és hangeffektusok együttes hatása érvényesült.
Depero Rómában találkozott Szergej Gyagilevvel és orosz művésztársulatával, ezután készítette jelentős színpadi jelmez- és díszletterveit Igor Sztravinszkij Le Chant du Rossignol című művéhez, valamint a Gilbert Clavellel közösen alkotott Balli Plastici
1919 őszén Roveretóban nyitotta meg műhely-műtermét, a Casa d’Arte Futurista Deperót, ahol az ő tervei alapján különlegesen látványos, dekoratív faliszőnyegek, textilek, bútorok, gyerekjátékok, reklámgrafikai művek készültek. 1929-ben New Yorkban is létrehozta „Depero Futurista Házát”, ahol tovább folytatta formatervezői munkásságát. Jelentős tervezői munkákat vállalt az olasz Campari cég, a Vanity Fair, a Vogue magazinok felkérésére, valamint a Roxy Theater számára készített reklám- és díszletterveket. 1930 októberében visszatért Itáliába. Ekkor készült műveire amerikai élményei hatottak: legújabb festményein nagyvárosi motívumok, felhőkarcolók, aluljárók, mechanikus látványelemek tűntek fel. A háború után egy ideig ismét Amerikában élt, de ekkor már nem talált munkalehetőséget. 1959-ben megtervezte és megépítette az olasz futurizmus első múzeumát, a Galleria Museo Fortunato Deperót, amely a Mart intézményeként a futurizmus száz éves évfordulójára felújítva ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Depero 1960-ban halt meg, minden művét Rovereto városára hagyományozta.
A FUTURIZMUS HATÁSA A MAGYAR AVANTGÁRD MŰVÉSZETBEN
Mivel a Magyar Nemzeti Galéria fontosnak tartja, hogy a magyar művészet jelentős alkotásait nemzetközi összefüggésben prezentálja, a Depero munkásságát bemutató olasz anyag mellett egy közel hatvan alkotásból álló magyar válogatás is látható lesz A futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben címmel. Itt elsősorban olyan magyar művészek munkáit vonultatjuk fel, akik az 1910-es évektől a futurizmus tanulságait és jellemzőit érvényesítették művészetükben. Sok más művész mellett Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Schadl János, Kádár Béla, valamint Scheiber Hugó művei lesznek láthatóak a tárlaton.
Az itáliai futurista festészet eszköztárából nálunk elsősorban az aktivitásra és a forradalmi cselekvésre ösztönző momentumok érvényesültek: a harciasság dinamizmusa, az ellentétes erők ütközése, a tömegmozgások lendülete. A Kassák Lajos köréhez kapcsolódó aktivisták közül különösen Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla és Schadl János grafikai lapjain fedezhetők fel a futuristák mozgalmas képi térszervezésének és tördelt erővonalainak a formai hatása. A húszas évek Berlinjében szakmai sikereket arató Kádár Béla és Scheiber Hugó a futurista-expresszionista irányzat késői, dekoratív vonulatát fedezték fel. A futurista festészet új tematikája, a nagyvárosi élet lüktetése, a sebesség, a mozgás, a ritmus érzékeltetése elsősorban Scheiber kompozícióit jellemezte. Kádár Béla stilizált figurális jelenetein a síkfelületek dinamizálásával érzékeltette a teret és időt, időnként érdekes hasonlóságot mutatva Depero rokon törekvéseivel.
A bemutatott művek többsége a Magyar Nemzeti Galéria grafikai és festészeti gyűjteményéből származik, de néhány eddig még nem látott, hazai magángyűjteményekben található darab is szerepelni fog a kiállításon. A tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria adattárában és magángyűjteményekben őrzött korabeli kiadványok és dokumentumok gazdagítják. A kiállítást magyar–olasz–angol nyelvű tudományos katalógus, valamint magyar–angol és magyar–olasz leporelló kíséri.
A kiállítás kurátorai: Gabriella Belli művészettörténész, a Mart igazgatója és Gergely Mariann művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.
