A nyilvánosságra kerülő esetek alapján Magyarországon minden tizedik gyermek érintett a gyerekkori szexuális bántalmazásban, de a valós arány ennél sokkal nagyobb lehet, hiszen sok áldozat sosem, vagy csak évekkel, évtizedekkel az őt ért trauma után meséli el a történteket. A www.beszeljrola.hu oldalt éppen azért indították el, hogy legyen egy nyitott, elfogadó közeg, ahol az áldozatok név és regisztráció nélkül kimondhatják a velük történteket, ami a trauma feldolgozásának első lépése – hangsúlyozta a program önkéntesekből álló szervezetének egyik tagja, Fábián Andrea gyógytornász az MTI-nek.
A szexuális abúzus szexuális visszaélést, bántalmazást jelent. Sok formája lehet, a szexualizált légkör megteremtésétől a valódi közösülésig, de az elkövető minden esetben hatalmi pozícióban van a gyermekkel szemben, és ezzel a hatalommal él vissza. A gyermekkori szexuális abúzus súlyos és tartós károkat okoz, ezek közül a leggyakoribbak: a depresszió, a szorongás, a poszttraumás stressz szindróma, az antiszociális viselkedés, egyéb pszichés zavarok. Az elkövető gyakran közeli hozzátartozó – apa, nevelőapa, nagybácsi, unokatestvér – vagy közeli ismerős – például szomszéd, családi jó barát –, akiben a gyermek megbízik.
Mivel a felnőttnek hatalma van a gyermek felett, beleegyezésről akkor sem lehet beszélni, ha a gyermek nem fizikai kényszer alatt cselekszik. Az áldozat naivitásával és kiszolgáltatottságával él vissza egy nála idősebb (nem mindig nagykorú), nagyobb tudással rendelkező elkövető. Innen ered a gyermekkori szexuális abúzus komplexitása: a gyermek úgy érzi, hogy beleegyezett a történtekbe, ezért cinkosnak érzi magát, és bűntudat gyötri. A bűntudat akkor is megmarad, amikor az áldozat már – legalábbis időben – eltávolodott a történtektől – olvashatjuk a honlapon.
A hazai jogi szabályozás pozitívuma, hogy a szexuális erőszak minősített esetének számít - így nagyobb büntetési tételt is von maga után –, ha azt gyermek ellen követik el, és a szexuális kényszerítés is önálló tényállás. Emellett nemcsak az büntethető, aki elköveti, hanem az is, aki tud róla, mégsem tesz ellene. Ugyanakkor rendkívüli nehézséget okoz, hogy a büntetőeljárásokban nincs soron kívüli eljárás, így előfordulhat, hogy fél év is eltelik, mire egy gyermek igazságügyi pszichológus szakértő elé kerül.
A gyermekkorban elszenvedett szexuális abúzus hatással van az áldozat egész életének alakulására. A társadalom és maguk az áldozatok is hajlamosak arra, hogy bagatellizálják a következmények súlyát. A tagadás a legjobb védekezés – gondolnánk. S valóban, az elménk mindent megtesz, hogy megpróbálja elfeledtetni, mi is történt valójában. Ám ez nem azt jelenti, hogy a következmények nincsenek jelen az életünkben. Lehet, hogy a sebek gyógyulnak, de a hegek velünk együtt nőnek.
Bűn vagy bűnhődés címmel tavaly jelent meg egy könyv, melyben a szerző, Anoni Mara saját bántalmazását feldolgozó, csaknem öt évig tartó pszichoterápiáját írta meg. Köré szerveződött a szexuális bántalmazás ellen küzdő Anoni Mara Társaság, amelynek tagjai felhívják a figyelmet arra is, hogy aki még nem kész megosztani az egész történetét, az a honlapon keresztül felírhatja egy virtuális táblára azt az egy mondatot, amely annak idején arra késztette, hogy ne merjen kilépni a helyzetből.
A honlapon fórumot is működtetnek, ahol az érintettek egymásnak is segíthetnek.
