A pánikbetegségek természetéről dr. Purebl Györgyöt, a Semmelweis Egyetem pszichiáterét kérdeztük.

- Kiknél a legjellemzőbb a pánikbetegség kialakulása?

- Nem létezik olyan vizsgálat, amely kimutatná, hogy ebben vagy abban a társadalmi rétegben gyakoribb lenne a pánikbetegség. Az viszont egyértelműen kimutatható, hogy a fiatalok és a nők között a gyakoribb.

- Ennek van valamilyen tudományos magyarázata?

- Nem tudjuk megmondani pontosan, miért van a nők között kétszer annyi pánikbeteg, mint a férfiaknál. Csak bizonyos, specifikus tényezőket tudunk kimutatni a pánikbetegséghez vezető úton. Az egyik a biológiai sérülékenység, ami egyrészt öröklött hajlam, másrészt a családon belüli, a szorongás mintáinak átörökítésével összefüggő tényező. Pánikrohamot majdnem mindenki él át élete során. A sok munka, a feszített tempó, a stressz miatt jelentkezhetnek a szorongás testi tünetei, szívdobogásérzés, verítékezés, izomfájdalmak, csak van, aki oda sem figyel, pillanatnyi rosszullétnek éli meg, és gyorsan elfelejti. De ha valaki elkezdi ezeket a tüneteket saját magán keresni, megfigyelni, egy jövőbeli rohamtól való félelem miatt, az már jó esély a pánikbetegség kialakulására. Az első tünetek vagy roham után a jellemzőkhöz társul egyfajta anticipátoros szorongás, egy következő rohamtól való félelem, ami állandó rettegést jelent két pánikroham között. Más tényezők pszichológiai jellegűek, gondolkodási mintázatokkal függnek össze. Vannak emberek, akik túlértékelik testük jelzéseit, reakcióit. Bizonyos testi tüneteket pedig úgy élnek meg, mintha súlyos betegségek előképei lennének, és ez állandó aggodalommal tölti el őket. Önmagunk állandó vizsgálata a hipochondriához hasonló tünet, de nem ugyanaz. Bizonyos tünetek katasztofizálását jelenti, kis dolgok, kis testi tünetek felnagyítását, abban valamilyen betegség meglátását. A pánikreakció az e tünetekre adott vészreakció is lehet.

- Hogyan jelentkezik ez a vészreakció?

- A pánikreakció váratlanul keletkező, percek alatt lezajló reakciót jelent. Fizikai tünetei a heves szívdobogás, izzadás, remegés, mellkasi fájdalom, hányinger, szádülés, halálfélelem, zsibbadás, hidegrázás. Az említett pszichológiai okokra vezethető vissza az is, hogy valaki, ha fél bizonyos tünetektől, és vizsgálja önmagát, akkor hamarabb talál is valami rendellenességet a szervezetében. Vannak olyan betegek, akik folyamatosan figyelik magukat, és már a normál ütemű szívdobogásuk is szorongással tölti el őket.

- Mi a jellemző, hol szokott rátörni a pánikbetegség az emberekre?

- Eleinte nem specifikus, hogy milyen helyzetben jelentkezik a roham, csak később válhat azzá. Azt hívjuk agorafóbiának, amikor valakinek egy bizonyos helyzetben, helyen pánikrohama volt, és elkezd attól a helytől rettegni, kerüli azt, és bármilyen más hasonló szituációt. Ilyen jellemző helyek, helyzetek a tömegközlekedési eszközök, rostokolás egy dugóban, színház, ahol kicsi a tér, nincs elég hely a lábnak, vagy a lift, amelyik szintén bezártságérzetet adhat, nem lehet bármikor, bárhol kiszállni, amikor ránk tör a bezártságérzés, és ekkor jön a pánik. Van egyfajta karrierje ezeknek a pánikrohamoknak. Kezdetben valaki csak a metróra nem mer felülni, majd a villamoson is hasonló pánikrohamai lesznek, aztán már busszal sem közlekedik, nem vezet egyedül autót, később pedig csak kísérővel mer kimenni az utcára, vagy legrosszabb esetben még kísérővel sem. Az első pánikroham után elkezdenek szorongani az adott helyzetektől, kerülik azokat. Így aztán lehetőséget sem adnak maguknak arra, hogy bebizonyosodjék, nem történik, nem történhet velük semmi baj.

- Mi köze van ebben az esetben a tömegközlekedési eszköznek a stresszhez?

- Közvetlen kiváltó oka a tömegközlekedésben lehet az az érzés, hogy a jármű, a helyzet nem hagyható el azonnal, roham esetén nincs gyors kilépési útvonal. Természetesen a munkahelyi vagy magánéleti stressz fontos háttértényező lehet. A mindennapi életben, a napi rutinban, a folyamatos megfelelni akarás, a hibázástól való félelem, a szorongás testi válaszokat is vált ki a szervezetből, megemeli az ember szimpatikus idegrendszerének szintjét. Munkahelyi stresszben, a feszültségben a vészreakció könnyebben kiváltódik. Egy egyszerű példával élve az a vizespohár, ami a munkahelyen háromnegyed részben van tele, könnyebben túlcsordul, mint az otthoni környezetben, ahol adott esetben nincs is víz a pohárban.

- Melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Tehát a stressz van előbb, és utána jöhet a pánikreakció, vagy fordítva?

- Nem lehet megmondani. Ez inkább egy ördögi kör. A feszültség, pánik, fokozott feszültség ördögi köre, amelyben a vészreakció hamar kiváltódik. A stressz pedig áthatja és beizzítja ezt a kört.

- Hogyan lehet gyógyítani?

- Két hatékony gyógymódja létezik. A gyógyszeres terápia elsősorban az agy szerotoninrendszerére ható gyógyszerek szedését jelenti. A pirulákat legalább hat hónapig kell szedni, és utókezelésekre is szükség lehet, ha visszaesés következik be - ami nem törvényszerű, de előfordulhat. A másik gyógymód a pszichoterápia, amely egyrészt segít a stresszt elviselhetővé tenni, tudatosítani a páciensben, hogy nem kell a tüneteket katasztrofálisan felfogni, segít feldolgozni azokat a helyzeteket, amelyek a pánikreakciókat kiváltják, és végül könnyen alkalmazható szorongáscsökkentő eszközt is ad a betegek kezébe - ez a relaxáció és a légzéskontroll.

- Létezik öngyógyítás, önkezelés?

- Vannak fontos ez irányú törekvések a pszichiátriában. Olyan úgynevezett önsegítő programok érhetők ma már el, amelyeket otthon is lehet gyakorolni, vagy akár az internetről letölteni. Egyes nemzetközi tapasztalatok szerint ez az esetek tíz-húsz százalékában önmagában is hatékony gyógyulást eredményezhet, a többi esetben pedig jól kiegészíti, és jelentősen le is rövidítheti a terápiát. Ugyanaz a lényege, mint egyes pszichoterápiás gyógymódoknak, vagyis kipróbálni azokat a helyzeteket, amelyektől retteg, majd megtapasztalni, hogy ki lehet bírni, és semmi katasztrofális nem történik, majd a helyzetek elviselése is fokozatosan egyre könnyebbé válik. A rohamok ritkulnak, végül pedig megszűnnek.

- d. -zs.