Új -Zéland, Izland, az Egyesült Királyság, Tasmánia és Írország. Ezek lehetnek azok az országok, illetve helyek a Földön, melyek egy esetleges globális méretű társadalmi összeomlás, egy újkori armageddon esetén a legnagyobb esélyt kínálják a „biztos” túlélésre - egy most megjelent friss tanulmány szerint.
Az emberi civilizáció a végveszély állapotában van – állítják egyre gyakrabban a tudósok. Legutóbb például a BioScience című szaklapban a világ több mint 10 ezer vezető kutatója segélykiáltásként figyelmeztetett arra, hogy vészesen fogynak a Föld „életjelei”. Úgy látják, hogy
A Föld életjeleinek tekintett 31 mutatóból 18 kritikus szinten áll.
A tudósok már két éve arra szólították fel a világ kormányait, hogy azok nyilvánítsanak globális klíma vészhelyzetet. Ám azóta tovább emelkedett a klímaváltozáshoz köthető katasztrófák száma, kezdve a tikkasztó hőhullámoktól az áradásokon és ciklonokon át a tűzvészekig.
Az emberiség legrombolóbb tevékenységei a gázkibocsájtás és az erdőirtás. Az üvegházhatású gázok kibocsátása a gleccserek olvadásához és a tengerszintek emelkedéséhez vezet. A kutatók rámutatnak, hogy bár a koronavírus-járvány miatt az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent, de a szén-dioxid és a metán szintje 2021-re rekordot döntött. A 15 évvel ezelőtti szinthez képest 31 százalékkal gyorsult a gleccserek olvadása.
2020-ban rekordmértékben csökkent a brazíliai őserdők mérete, ami miatt az ottani esőerdő a szén-dioxid megkötése helyett nettó széndioxid-kibocsátó lett.
A cikk szerzői szerint bizonyítékok arra utalnak, hogy vészesen közelít az pont, de lehet, hogy már túl is léptük, amely után drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani. Például évszázadokra felolvadhat Grönland és az Antarktisz jégtakarója. Visszafordíthatatlan lehet a melegedés miatt veszélyeztetett korallzátonyok helyzete is, amelyektől félmilliárd ember függ.
A tudósok szerint összeomlás következhet be olyan krízishelyzetekből, mint amit a közelmúlt súlyos pénzügyi válsága idézett elő. De fel kell készülni a Covid-19-nél rosszabb járványok vagy ezek kombinációjának egyre gyakoribb megjelenésére is.
Hol lehet mindezt túlélni?
A lehetséges veszély árnyékában összerakták azoknak a helyeknek a listáját, ahol talán a legnagyobb esély kínálkozhat a túlélésre. Az eredmény talán nem is annyira meglepő, hiszen azok az országok kerültek a lista élére, melyek képesek lennének elegendő élelmiszert termelni, hogy ellássák polgáraikat. Meg tudják védeni határaikat a nem kívánt tömeges bevándorlástól, és olyan infrastrukturális hálózatokkal és gyártási kapacitásokkal bírnak, melyek biztosítják az önellátást: energiából, és alapvető fogyasztási cikkekből is.
A lista élére a mérsékelt égövi és főleg alacsony népsűrűségű szigetek kerültek.
A kutatók szerint a globalizált társadalom ugyan nagyra értékeli a gazdasági hatékonyságot, ugyanakkor károsítja a kisebb közösségek, országok ellenálló képességet. Az élelmiszeriparban és más létfontosságú ágazatokban szükség van olyan kapacitásokra, melyek nem feltétlenül részei a globális ellátási láncoknak, és saját piacra termelnek.
Hírek szerint már most megindult a „roham” az érintett országok felé, milliárdosok kezdtek, akár bunkerek építésre is alkalmas területeket vásárolni Új-Zélandon, hogy ott tudják átvészelni az esetleges apokalipszist.
"Nem csodálkoztunk, hogy Új-Zéland elöl szerepel a listán" - mondta Prof. Aled Jones, a brit Ruskin Egyetem Globális Fenntarthatósági Intézetének munkatársa. Mivel a túlélésre alkalmas helynek képesnek kell lennie a határok védelmére, és a klímának is mérsékeltnek kell lennie, így teljesen nyilvánvaló, hogy a nagy szigetek a kiválasztottak között vannak.
„Nagyon meglepődtünk ugyanakkor azon, hogy az Egyesült Királyság a lista előkelő helyén szerepel. Sűrűn lakott ország, hagyományosan kiszervezi gyártókapacitása nagy részét, a megújuló technológiák alkalmazása terén sem éllovas, és jelenleg mindössze 50 százalékát képes előállítani saját élelmiszerszükségletének. Ugyanakkor képes ellenállni, és jól is kezelne egy lehetséges krízishelyzetet.”
Új-Zéland a hatalmas geotermikus és vízi energiakészleteivel, termékeny és nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeivel, alacsony népsűrűségével kiváltképpen alkalmas hely a túlélésre.
Az elmúlt években egymást követték a pénzügyi válságok, világjárványok, és tulajdonképpen nagy szerencsénk volt azzal, hogy mindez nem egyszerre következett be. Ugyanakkor nem gondolhatjuk, hogy egyszer mindez nem egy időben történik majd az emberiséggel.
Vagyis ideje fölkészülni krízishelyzetekre, a kormányzatoknak alkalmassá kell tenni magukat a rugalmas és gyors reagálásra.
Jones szerint a koronavírus-járvány megmutatta, hogy a kormányok szükség esetén gyorsan tudnak cselekedni. "Érdekes, milyen gyorsan zárhatjuk le a határokat, és a kormányok milyen gyorsan tudnak dönteni a dolgok megváltoztatásáról."
Hozzátette: „Be kell építenünk a rendszerbe némi rugalmasságot, hogy ha krízis van, akkor az képes legyen reagálni.”
„A globális tervezés során el kell kezdenünk azon gondolkodni, hogy miképp tudunk a leghatékonyabban reagálni a kihívásokra. Persze a legideálisabb az lenne, ha nem következne be gyors összeomlás.”
