Nagyon gyakori betegség, a lakosság 20-25 %-a szenved tőle. A 40 év felettiek már veszélyeztetettnek számítnak, az évek előrehaladtával pedig nő az esély az artrózisra.
Biztos eljárás nincs a gyógyítására, de a kezdeti stádiumban tornával, porcerősítő szerekkel, fürdővel a kopás lassítható vagy megállítható. A legrosszabb végkifejlet: bizonyos fokú rokkantság.
Tünetek:
"Be kell járatódnom": Ha pihenés után feláll, úgy érzi, ízületei merevek, s ez az érzés 5-10 perc mozgás után szűnik csak meg.
Hol van, hol nincs: Az érintett terület fájdalma pihentetéskor elmúlik, igénybevételkor előjön. Erős éjszakai fájdalmak jelentkezhetnek.
Egyre nehezebben mozog, behajlított helyzetben rögzül: a károsodás előrehaladtával az ízület mozgása beszűkül, a porc zsugorodhat és deformálódhat.
Bütykös ujjak": a középkorú nőknél gyakori a kezek kisízületeinek artrózisa. Családi örökség is lehet az erre való hajlam. Az ízületek először megduzzadnak, érzékenyek a nyomásra, bepirosodhatnak, végül fájdalmatlan duzzanatok jönnek létre az ujjak ízületein.
Csikorgás, ropogás: a betegség következtében a porc alapvetően sima, síkos felülete berepedezik, az ízület szélein csontkinövések jelennek meg. A porcfelület egyenetlenségei miatt mozgatáskor recseg-ropog az ízület.
Kik a különösen veszélyeztettek?
A porc kopási folyamatának elindulásában számos tényező játszik szerepet az életkor mellett. Bizonyos szakmák képviselői "foglalkozási ártalomként" szembesülnek a betegséggel, például buszsofőrök, szénbányászok.
A túlsúly szintén fokozott igénybevételnek teszi ki az ízületeket. Olykor viszont egészen más típusú az ok: sérülés, hormonális változás (klimax) vagy a hideg, nyirkos éghajlat elősegíthetik az artózis kialakulását.
D.D.L.
