Honnan is tudhatta volna, hogy alkoholistának tűnő nagybátyám a rettegett Parkinson kórral küzd, már évek óta...
Statisztikák szerint, minden 1000 emberből 3-5 szenved ettől a "remegős" betegségtől, - ahogyan azt a laikusok nevezik.
Knoll József professzor szerint, aki a betegség hazai kutatója, ezt a sejtelhalásos betegséget, az izmok mozgatása és a sejtek közötti kommunikációért felelős, kémiai ingerületátvivő anyag - a dopamin - túlzott méretű csökkenése idézi elő.
"Az ember agytörzsében a 45. életév után tízévenként 13%-kal csökken a dopamintartalom. Aki dopaminjának 70%-át elveszti, annál jelennek meg a Parkinson-kór jellegzetes tünetei, és ez kb. 60-65 éves kor után következik be jelentősebb számban, ám előfordul azonban ennél jóval fiatalabb (kb. 40 éves) korban is. Mai tudásunk szerint talán akkor járunk a legközelebb a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy a betegség kifejlődése együttesen genetikai és környezeti okokra vezethető vissza."
A már említett kéz- és lábremegés azonban csak egy tünet a sok közül, amely az alattomosan kialakuló és súlyosbodó kórról jelez.
A lelassult és nehézkes mozgás, az idővel fellépő egyensúlyzavar, a bizonytalan testtartás és izommerevség, szintén a legismertebb tünetek közé tartozik.
A mozgásproblémák mellett, a szellemi működésben is negatív változások állnak be, mint a nehézkes problémamegoldás és felidézés, valamint a hiányos emlékezet.
Az kór jelei azonban nem egyszerre, és egyénenként változó intenzitással jelentkeznek.
Aki már találkoztak ilyen betegekkel, tapasztalhatták, hogy a kifejezéstelenné vált arc (póker arc), melyet csak a ritka szempillacsapások törnek meg, valamint a merev tekintet, a nyitott száj és nyálcsorgás, a halk, motyogó beszéd, és a fokozott izzadás is szemmel látható tünetek.
A betegek a búskomorság és a kilátástalanság érzésétől gyakran az öngyilkossági gondolatokig is eljutnak.
A gyógyszeres kezeléssel és fizikoterápiával érhető el együttesen állapotjavulás. Bizonyos esetekben mérlegelendő a műtét lehetősége is, ilyenkor a kényszermozgásért felelős agyterületet célzottan elroncsolják.
A korai felismerés fontossága mellett, a génterápia ill. az őssejt kutatás eredményeitől várható a Parkinson kór leküzdése - a kutatók szerint.
A betegségről James Parkinson angol háziorvos írt először, s ezért évente az ő születésnapján, április 11-én tartják a Parkinson Betegek Világnapját.