Azt ma már minden várandós tudja, hogy a magzat mindent érzékel az anyaméhben: hangokat, zajokat, fényeket, ízeket, érintéseket – és az anya érzelmeit is.
De honnan tudja a baba, hogy mit érzünk? A hormonokon keresztül, amelyek a méhlepényen át hozzá is eljutnak. Ha jó a kedved, azt is érzi, ha rossz, azt is. Mivel ezek a legelső tapasztalatai az érzelmekkel kapcsolatban, fontos, hogy mit tanul meg a magzati korban az érzelmek kezeléséről.
Szakértők szerint a veleszületett személyiségjegyek kialakulásának egyik fő tényezője éppen az, hogy mit élünk meg, milyen tapasztalataink vannak magzati korban. Ha például az anya aktív, tevékeny a várandósság alatt, akkor a gyermeke is a veleszületetten aktív személyiségjegyeket hordozza majd magán. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ha az anyának végig feküdnie kell a várandósság alatt, akkor ne születhetne aktív gyermeke. Egyrészt azért, mert ez nemcsak életmódbeli, hanem genetikai kérdés is, másrészt azért, mert az aktivitás szintje nemcsak a fizikai, hanem a szellemi aktivitásra is vonatkozik. Ez utóbbit pedig éppen a már említett hormonok révén tapasztalja meg a baba.
A stressz egy bizonyos szintig normális az életünkben. Természetes, hogy új helyzetekben szorongunk, és - valljuk be - a várandósság alatt az orvosi vizsgálatoknak köszönhetően találkozunk néhány új helyzettel. Normális, ha néha dühöt élünk át, ha van egy-egy hangosabb szóváltásunk valakivel, ha átmenetileg egy nagyobb megrázkódtatás - például haláleset, baleset - következtében többet szorongunk. Ilyenkor az átmeneti stresszt követően a nyugalmi állapot hamar visszaáll.Ha azonban a stressz állandósul, az anya szervezetében nagy mennyiségű stresszhormon képződik, ami a méhlepényen keresztül a baba vérkeringésébe is bejut. Az ilyen huzamosabb ideig - hetekig, hónapokig - tartó stressz a születés után a baba viselkedésére is kihat: az átlagosnál nyűgösebb, ingerlékenyebb, nyugtalanabb lehet. Kutatások szerint az átlagosnál - napi 6 óránál - többet síró csecsemők mindegyike az átlagosnál nagyobb stresszhatásnak kitett várandósság után született.
Különösen nehéz a helyzet, ha a baba váratlanul érkezik a családba, vagy az anya ugyan tervezte a babát, de a család többi tagja ellenáll, nem örül a kicsi érkezésének. Pszichiáterek szerint a felnőttkorban öngyilkosságot elkövetők között nagy arányban vannak azok, akiknek a fogantatása után az anyjuk abortuszon gondolkodott. A nem szívesen, nem örömmel átélt babavárás azonban nem csak ilyen szélsőséges esetben okozhat problémát. Az anya számára különösen nagy stresszt jelenthet, ha a családnak vagy a párjának folyamatosan bizonygatnia kell, milyen jó dolog a baba érkezése, ha a környezet nem támogató, vagy pedig kimondottan ellenséges. Ez nemcsak a magzatra, hanem az anya későbbi viselkedésére is hatással lesz:
● problémák esetén hajlamosabb lesz magát hibáztatni, úgy érzi majd, nem tett meg mindent,
● megnő a szülés utáni depresszió esélye,
● hajlamosabb lesz rá, hogy bizonyítani akarjon a családnak, ezért túlságosan rátelepedhet a gyermekére, egyre nagyobb teljesítményekbe hajszolhatja bele, hogy meggyőzze a családot.
A terhesség alatt átélt kellemetlen élmények, az erőteljes stressz nem feltétlenül vannak kihatással a gyermeked egész további életére. Fontos tudnod, hogy a gyermeked a stressz, a nehézségek kezelését tőled tanulja meg, és ez nem csak a magzati korra igaz. Ha tudod, hogyan kezeld az érzelmeidet, az indulataidat, a gyermeked is képes lesz elsajátítani ezt tőled. Magzati korban annyit tehetsz ezért, hogy tudatosan elsajátítasz olyan hétköznapi stresszkezelő technikákat, amelyekkel kiiktathatod a felesleges aggódást, szorongást az életedből. Ehhez sokszor elegendő egy kis zenehallgatás is, de sokat segíthet a meditáció, a jóga, a relaxáció, a különféle nyugtató, ellazító légzéstechnikák, de jótékony hatású a tánc, a rendszeres testmozgás, a kertészkedés és a különféle művészeti tevékenységek - festés, zenélés, éneklés, kreatív elfoglaltság - is. Nagyon jó hatással van a várandósság alatti érzelmek feldolgozásában a naplóírás is.
Természetesen nem csak magaddal, a magzattal is törődhetsz, neki is segíthetsz nehéz helyzetekben, hiszen már a tizedik héttől érzi az érintéseket, és a 22. héttől kezdve hall téged. Megnyugtató számára a pocak érintése - csak tedd oda a kezed, és várj 1-2 percet: a baba ilyenkor sok esetben „odabújik” a hasfalhoz –,és jól reagál a kellemes, megnyugtató zenére is, érdemes tehát ilyeneket hallgatnod.
Sok anya számára a legnagyobb stresszt maga a szülés jelenti, gyakori félelem, hogy a baba későbbi alvási, viselkedési problémáit talán éppen az elhúzódó vajúdás vagy a sürgősségi császár okozta. Ezt, valamint a várandósság alatt elszenvedett erőteljes stresszhatást a baba megszületése után sok testközelséggel, dédelgetéssel, igény szerinti szoptatással tudod mérsékelni. A babára különösen nyugtató hatással vannak az anyai szívhangok, ezért nyugszik meg könnyebben, ha a mellkasodon feküdhet. De jó hatással van rá a víz és a megnyugtató zene is. A cél az, hogy a kicsi megtanulja, a világ jó hely, bízhat benne, vigyáznak rá, és jöhet bármilyen külső körülmény, ezt meg tudod tanítani neki! (Forrás: kismamablog)
