"...ha pici, ha nagy, nincsen a világon szebb, mint a cici..." - tudtuk meg néhány évvel ezelőtt az Amorf Ördögök közkedvelt slágeréből. A mell egy hallgatólagos szabály mentén tölti be funkcióját: a férfiak nézik, a nők pedig ennek tudatában vannak.
Az talán kevésbé világos, hogy miért pont a mell az a női testrész, ami mágnesként vonzza a férfiúi tekinteteket. Miért nem a comb, a nyak vagy a csípőn gömbölyödő zsírpárnák kapnak ilyen kiemelt figyelmet? A válasz nem a férfiak ízlésében, hanem a biológiában keresendő: a női másodlagos nemi jelleg komponensei közül a mell feladata a hímnemű egyedek figyelmének felkeltése - ez pedig az első lépés a fajfenntartás felé.
A nőnek tehát két okból van melle: először is azért, hogy a férfi lássa, másodszor pedig, hogy a vonzódással kezdődő hosszú folyamat végén ebből táplálja utódait. Ilyen formán a mell a nő és férfi közt létrejövő fizikai kapcsolat alfája és ómegája.
A biológia még arra a sokat firtatott kérdésre is választ ad, hogy a férfiak miért részesítik előnyben a nagy melleket. A főemlősök közül az emberi faj nőstényei az egyetlenek, akik nem produkálnak egyértelmű fizikai tüneteket peteéréskor. Egy apró, alig látható jel azonban mégis tanúskodik az ovulációról. Az ilyenkor megugró ösztrogénszint ugyanis egy kicsit megduzzasztja a melleket - és voilá, máris megkaptuk a fizikai vonzás-vonzódás egyik szabályát. A nagy mell tehát a férfi ösztöneire hat: azt sugallja, hogy a nő termékeny stádiumban van.
Hál' Istennek azért nem ez az egyetlen tényező befolyásolja a nemek közti testi kapcsolatot. Az embernek vannak ösztönei, de nem kizárólag azok irányítják. Létezik egy olyan evolúcióra támaszkodó elmélet, miszerint a férfit azért vonzza a kirúzsozott női száj, mert az a majmok végbélrózsájának képével hat "állati" ösztöneire. Hát... lehet, de azért megnyugtató, hogy nem egy férfit látni olyan kis mellű nővel, aki nem keni ki a száját.
A nagy mell témát tehát nem kell túl lihegni. Ne feledjük, "...ha pici, ha nagy..."...
