Pierre Abélard és Héloise
Kettejük szerelmi története a középkorba röpít bennünket vissza. A párizsi főiskola dialektika tanára, Pierre Abélard lakbére fejében tartott magánórákat a Heloise-nek, aki húsz évvel volt fiatalabb a férfinál, s aki Notre Dame-i székesegyház kanonokjának unokahúga volt. A magánórákon azonban szerelem szövődött köztük, s állítólag gyermek is született titokban. A nagybácsi a szégyent szörnyű módon torolta meg: felbérelt emberei kiherélték Abelard-t, a lányt pedig kolostorba száműzte.
Többé nem találkoztak, de gyönyörű levelezés bontakozott ki kettejük között, s a lány végrendeletének megfelelően közös sírba kerültek. Igaz, egyházi szertartás nélkül.
Trisztán és Izolda
Trisztán és Izolda legendája szintén egy középkori romantikus történet, s az egyik legismertebb lovagregény, mely többféle változatban is ismert.
A történet szerint Trisztán, , megöli a vérszomjas óriást, Morholtot, ám halálos sebet szerez, s erre csak abban az országban kaphat gyógyírt, ahonnan a méreg származik. Ezért Írországba hajózik, ahol Aranyhajú Izolda meggyógyítja.
Hazatérése után Márk király követségbe küldi, hogy kérje meg számára Izolda kezét, ám a hazafelé vezető úton véletlenül megisszák az eredetileg Izoldának és Márknak szánt szerelmi bájitalt. A fellángoló szenvedély ellen pedig nincs mit tenni. Miután titkuk kiderül, Trisztánnak menekülni kell.
Trisztán végül feleségül vesz egy másik nőt, Fehérkezű Izoldát, de első szerelmét nem tudja elfeledni. Amikor pedig újra halálosan megsebesül, szerelméért üzen, ám felesége félrevezeti a haldokló hőst. Trisztán meghal, igazi szerelmese pedig követi a halálba.
Lancelot és Ginevra
Az Arthur király és a Kerekasztal Lovagjai köré szövődött mondakör egyik története a lovag Lancelot és a szépséges Ginevra románca is.
Amikor Arthur király Camelotba hozatja Ginevrát, jövendőbeli feleségét, Lancelot bűnös szerelemre lobban a nő iránt. Kapcsolatukat azonban leleplezik, s Arthur arra készül, hogy-unokaöccse Morgana rábeszélésére- feleségét nyilvánosan megégesse. Erre azonban nem kerül sor, hiszen Lancelot megmenekíti Ginevrát, s Franciaországba mennek. Ezzel pedig a Kerekasztal Lovagjainak Társasága is széthullik.
Rómeó és Júlia
A firenzei szerelmesek, Rómeó és Júlia története valós alapokon nyugszik, s személyük Shakespeare drámájának köszönhetően az örök szerelem szimbóluma is lett.
Az ellenséges családok gyermekei már a kezdetektől tudják, hogy baljós árnyék vetül hirtelen fellángoló szenvedélyükre. Titokban kell házasságot kötniük, ám tovább bonyolítja amúgy sem könnyű helyzetüket, hogy Rómeó megöli Júlia rokonát,Tybaltot, Júliát pedig Párishoz akarják feleségül adni.
Júlia végül egy altató ital segítségével igyekszik időt nyerni, míg a száműzött Rómeó visszatér hozzá, ám egy félreértés miatt mindketten a halált választják.
