Nálunk is bemutatták azt az amerikai családot, ahol az édesanya négy állás mellett épp egy ötödiket keres, hogy finanszírozni tudja boltkóros tinédzserlánya költéseit. A lány mindenféle márkás ruhát számolatlanul vásárol akkor is, ha később sosem hordja őket, de elnéző édesanyja szerint ez teszi boldoggá.

A szakember szerint a magyar fiatalok körében a boltkórosság nem jellemző, ugyanakkor számos költséges szenvedélybetegség megjelent már itthon is, amik például a figuragyűjtésekben vagy a számítógépes játékok iránti vonzalomban nyilvánulnak meg. „A mai tinédzsereket a médiumok megsokszorozódása miatt nagyon erős külső ingerek, úgynevezett ösztönzők érik, nagy a nyomás is, hogy a kortársaikat kövessék. Ráadásul sok mese, film úgy készül, hogy ahhoz minél többféle gyűjthető figura, kiegészítő, ruhadarab, egyéb termék legyen köthető. A szülőknek ilyenkor következetesen korlátokat kell szabniuk, és képviselniük kell, hogy egy bizonyos összeg felett már nem a gyerek jogköre, hogy mire költi a pénzt a család. Egy adott összeghatáron belül viszont megkaphatja a döntés jogát, hogy inkább moziba megy-e a barátaival, vagy megveszi a vágyott ruhadarabot, figurát vagy számítógépes játékot. A szülőknek kellene beszélgetniük a fiatalokkal arról is, vajon igazi barátság-e az, ahol a márka vagy egy tárgy birtoklása alapján ítélik meg egymást” – mondta Németh Erikaklinikai gyermek-szakpszichológus.
Egyetért ezzel a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő meghirdetője is. „Nagyon fontos, hogy a diákok minél fiatalabb korban megismerkedjenek az alapvető pénzügyi fogalmakkal, hiszen korán kapcsolatba kerülnek a pénz világával. Ebben a szülőké a döntő szerep, az ő példamutatásuk meghatározza a fiatalok későbbi hozzáállását is. Ha bevonjuk őket a család pénzügyeinek tervezésébe, a vásárlásokba, akkor tinédzserkorukra már pontos képet tudnak alkotni a család anyagi helyzetéről. Ugyan lázadó korban nem feltétlenül fogadják el a korlátokat, de ha kiskoruktól fogva felállítunk bizonyos szabályokat, amiket következetesen betartunk, akkor ezt felnőttkorukban maguk is önként alkalmazni fogják” – mondta Horváth Magyary Nóra, a vetélkedő zsűritagja., aki javasolta például, hogy szabjunk meg egy keretösszeget, amiből gazdálkodhat a diák, így az ő döntése, hogy mi fontosabb számára, mire szeretne költeni, vagy gyűjteni épp. Ha ezen felül szüksége van valamire, a szülők ösztönözhetik, hogy a tinédzser kivegye a részét az adott tárgy árának összegyűjtésében, például diákmunka révén, a kisebbek pedig bizonyos összegért vállalhatnak extra házimunkát. Ha ugyanis olyan pénzt költ el a gyerek, amiért megdolgozott, a tapasztalatok szerint megfontoltabban költekezik, mint ha a szüleitől megkapja a teljes összeget.