A vér oxigénszállító sejtje a vörösvérsejt. Az oxigén megkötéséért tulajdonképpen a sejt felszínén elhelyezkedő fehérje, a hemoglobin a felelős. Ha a vörösvértestek, vagy a hemoglobin száma egy bizonyos határ alá csökken, vérszegénységről, más néven anaemiáról beszélünk.
Milyen panaszok esetén gondoljunk vérszegénységre?
A vérszegénység lassan fejlődik ki és nem okoz súlyos tüneteket, így nehezen veszi észre önmagán a beteg. Léteznek azonban olyan jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja. A tünetek súlyossága és típusa függ a vérszegénység kialakulásának sebességétől, okától és a beteg életkorától. Idősebb emberek esetén a különböző szervek oxigénhiánya hamarabb okoz működési zavarokat, akár az agy, vagy a szív vérellátási zavarát is.
A vérszegénység leggyakoribb jele a bőr, illetve a kötőhártya halványsága, sápadtsága. Az anaemia klasszikus tünetei közé tartozik még a beteg fáradékonysága, fázékonysága, gyengesége, csökkent teljesítőképessége, ingerlékenysége. A koncentrálóképesség általában romlik, álmatlanság, fülzúgás, látási zavarok, szédülés, fejfájás, ájulás-érzés jelentkezhetnek. Gyakran fájdalmasan berepedezik a szájzug, nehezen gyógyuló seb alakul ki. A törékeny, lapos köröm, hajhullás, száraz, viszkető bőr, a nyelv égő érzése, a nyelés közben jelentkező fájdalom elsősorban a vashiányos formára jellemző.
Ugyan nem csak vérszegénységben fordulhatnak elő a tápcsatornát érintő panaszok, azonban egyéb gyanújelek esetén jelenlétük megerősítheti a diagnózist. Ilyen tünetek például az étvágytalanság, hányinger, émelygés, puffadás, hasmenésre való hajlam, vagy ellenkezőleg: székrekedéses panaszok. Sőt, nagyon meglepő, de egyes betegek arról számolnak be, hogy jeget vagy agyagot, földet kívánnak fogyasztani!
A fent említett tünetek mindegyike számos más betegség jele is lehet, emiatt a panaszokat együttesen kell értékelni, és gyanú esetén orvoshoz kell fordulni.
A vérszegénység okai
A fejlett országokban a kórházba kerülő betegek 20-40 százaléka, a fejlődő országokban a lakosság többsége anaemiás. A betegség létrejöhet a vörösvértestek csökkent képződése, vagy fokozott pusztulása, megrövidült élettartama, valamint vérvesztés miatt.
A csökkent képződés lehetséges okai közül leggyakrabban a vashiányos forma fordul elő, de ok lehet még B12 vitamin, vagy folsav hiány is. Csökkent képződéssel kell még számolni vesebetegek, májbetegek, szívinfarktuson átesettek, daganatos betegségben szenvedők esetében is, valamint nagyobb műtétek utáni időszakokban.
Igen súlyos, életveszélyes forma az úgynevezett aplasztikus anaemia, ami azt jelenti, hogy a csontvelő olyan mértékben betegszik meg, hogy képtelen megfelelő mennyiségű vörösvértest és más sejtek képzésére. Ezt a súlyos csontvelőkárosodást kiválthatják bizonyos gyógyszerek, mérgező anyagok, vírusfertőzés, az esetek 70 százalékában azonban a kiváltó ok nem tisztázható.
A fokozott vörösvérsejt lebontás létrejöhet valamely sejtkárosító gyógyszer (penicillin), fertőzés (malária), vagy anyagcserezavar (alkoholos májkárosodás) által, valamint ok lehet még örökletes sejtmembrán-betegség is. Továbbá károsíthatja a sejteket a mesterséges, beültetett szívbillentyű működése is.
A cikk befejezése: http://www.webbeteg.hu/index.php?page=news_full&type=27&menu=betegseg&news_id=145&cim=A-verszegenyseg-(anaemia)
