A fecskék különösen érzékenyek a környezeti, éghajlati változásokra, mert kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, a szúnyogok, legyek viszont esős, hűvös napokon megbújnak. Ilyenkor például a cinege átáll a magokra, a gólya mezei pocokra vadászik, a fecske viszont éhen marad.
Az éhező fiókák, felélve belső energiatartalékaikat, fáznak is. Felmelegítésükre a szülők kiröppenés helyett a fészekben maradnak,és gyakran előfordul, hogy néhány napon belül az egész legyengült fecskecsalád elpusztul. Ráadásul a tetemek miatt a következő fecskegeneráció nem tud beköltözni a fészekbe, így az ő létük is veszélybe kerülhet – mondta el Orbán Zoltán,a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ornitológusa az MTI-nek.
A fecskék élettere a nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása nyomán egyébként is szűkül, ezért az ereszek alá, erkélyek zugaiba műfészkek, az udvarokban építőanyagként szolgáló sárkupacok kihelyezésével megkönnyíthető a madarak élete.
A fecskék a hosszú vándorlás alatt is ki vannak téve az időjárás szeszélyének, olykor a vad viharok vagy a szárazság miatti gyér táplálék tizedeli a kolóniát. Az évente ismétlődő túlélőversenyből hazatérő győztes madarak május közepéig felerősödnek, párt keresnek, és nekilátnak a fészek építésének. Ezután 4-5 fiókát nevelnek fel, a nyár közepén pedig újból költ a fecskepár. Az egyre gyakrabban elhúzódó nyarak kiváltotta új jelenség, hogy a fecskepárok sok esetben harmadszor is költenek, így próbálva erősíteni a faj fennmaradását.
Ennek ellenére az állomány az elmúlt évtizedekben a felére csökkent, az ornitológus szerint idén a fecskék száma 200 ezer körül lesz. Ha ez a tendencia folytatódik, néhány éven belül legfeljebb mutatóban fordul majd csak elő a fecske, pedig fontos szerepet tölt be a természet egyensúlyának fenntartásában. Az éghajlatváltozás kísérőjelenségeként ugyanis olyan, eddig a trópusokon és a mediterrán égövön honos paraziták, kártevő rovarok jelennek meg a Kárpát-medencében, amelyek az emberre is veszélyt jelenthetnek. A fecske viszont az egyik leghasznosabb „ingyenes szúnyogirtó”, ezért is célszerű a környezetünkben élő fecskék kiszolgálása műfészkekkel, sárszigetecskékkel.
