A vér oxigénszállító sejtje a vörösvérsejt. Az oxigén megkötéséért tulajdonképpen a sejt felszínén elhelyezkedő fehérje, a hemoglobin a felelős. Ha a vörösvértestek, vagy a hemoglobin száma egy bizonyos határ alá csökken, vérszegénységről, más néven anaemiáról beszélünk.
A vérszegénység lassan fejlődik ki és nem okoz súlyos tüneteket, így nehezen veszi észre önmagán a beteg. Léteznek azonban olyan jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja. A tünetek súlyossága és típusa függ a vérszegénység kialakulásának sebességétől, okától és a beteg életkorától. Idősebb emberek esetén a különböző szervek oxigénhiánya hamarabb okoz működési zavarokat, akár az agy, vagy a szív vérellátási zavarát is.
Milyen panaszok esetén gondoljunk vérszegénységre?
A vérszegénység leggyakoribb jele a bőr, illetve a kötőhártya halványsága, sápadtsága. Az anaemia klasszikus tünetei közé tartozik még a beteg fáradékonysága, fázékonysága, gyengesége, csökkent teljesítőképessége, ingerlékenysége. A koncentrálóképesség általában romlik, álmatlanság, fülzúgás, látási zavarok, szédülés, fejfájás, ájulás-érzés jelentkezhetnek. Gyakran fájdalmasan berepedezik a szájzug, nehezen gyógyuló seb alakul ki. A törékeny, lapos köröm, hajhullás, száraz, viszkető bőr, a nyelv égő érzése, a nyelés közben jelentkező fájdalom elsősorban a vashiányos formára jellemző.
Ugyan nem csak vérszegénységben fordulhatnak elő a tápcsatornát érintő panaszok, azonban egyéb gyanújelek esetén jelenlétük megerősítheti a diagnózist. Ilyen tünetek például az étvágytalanság, hányinger, émelygés, puffadás, hasmenésre való hajlam, vagy ellenkezőleg: székrekedéses panaszok. Sőt, nagyon meglepő, de egyes betegek arról számolnak be, hogy jeget vagy agyagot, földet kívánnak fogyasztani!
A fent említett tünetek mindegyike számos más betegség jele is lehet, emiatt a panaszokat együttesen kell értékelni, és gyanú esetén orvoshoz kell fordulni.
A vérszegénység okai
