A vágy ébrentartása végett a szexológusok általában azt javasolják, hogy hagyjuk az erotikus fantáziáinkat szabadon szárnyalni. Ettől mindnyájan félünk egy kicsit: úgy gondoljuk, hogy ezek a furcsa, bevallatlan, különleges gondolatok, melyek néha akkor törnek ránk, ha felizgulunk, a sötét oldalunk, rejtett perverziónk jelei. Elnyomásukkal azonban valóban lappangó perverziókat termelünk magunkban, melyek előtörhetnek, ahogy egy kis teret engedünk nekik.

Így ahelyett, hogy arra használnánk a fantáziánkat, hogy rendben tartsuk a szerelmi életünket, elfojtjuk, elrejtjük, és szégyenkezünk miatta.

Vannak férfiak, akik arról álmodoznak, hogy kettő vagy több partnerrel, leszbikusokkal vagy erőszakos közösülésre vágyó nőkkel csinálják - az emberi fantázia ugyebár határtalan. De általában nem ez a jellemző.

Kevés, nagyon kevés igazi perverz van, aki ezeket az álmodozásokat a gyakorlatban is ki akarja próbálni. Ők pont azért különböznek a nagy többségtől, mert nem képesek máshogy szeretkezni, csak korbács segítségével, idegenek jelenlétében vagy nyilvános parkokban. Tehát akkor beszélünk szexuális perverzióról, ha valaki kényszeresen folyamodik ezekhez a "segédeszközökhöz" azért, hogy egy kis nemi örömre tegyen szert. De csak egy kevésre, mert a perverzek, annak ellenére, hogy nagyon buzgók, csak nagyon ritkán találnak kielégülésre. Semmi nem áll messzebb tehát a fantáziálástól, mint ez.

Ezért nincs értelme félni a saját szexuális álmodozásainktól. Ezért fontos, hogy szeressük őket.

De mit tegyünk, amikor a szerelem, a vágy alábbhagy, és a szexuális élet monotonná válik, amiért később teljesen el is halhat?

Két, látszólag ellentétes dolgot kell megtanulnunk: igent és nemet mondani. Megtanulni igent mondani annyit tesz, hogy, a minden szerelmi aktust követő tesztoszteron kiválasztásnak köszönhetően, minél többet szeretkezünk, annál többször kívánjuk újra.

Mondhatnánk "aki egyszer abbahagyja, az lemondott róla!". És ez valóban így van.

De fontos megtanulni nemet mondani is. Ez azt jelenti, hogy nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani egy visszautasításnak.

Megeshet, hogy nincs kedvünk szeretkezni, de ez nem feltétlenül jelenti párkapcsolatunk csődjét.

Egyszóval mindenkinek meg kell találnia a maga módszerét, hogy kizárja a hálószobából a stresszt és azokat a gondolatokat, amik elterelik a figyelmét, hogy minden egyes alkalommal újra felfedezhesse a testiség örömeit.

A szexet aláaknázó tényezők egyike a stressz.

Az állatok és az emberek rendelkeznek egy olyan mechanizmussal, aminek következtében lemondanak a szexről, ha a környezetük révén nyomás nehezedik rájuk. Ennek a mechanizmusnak az a lényege, hogy meggátolja a szaporodást, ha az veszélyes feltételek közt menne végbe.

Ha stresszesek vagyunk, akár fizikai, akár érzelmi értelemben, az agyunk elkezd endorfint termelni, ami egyrészről segít jobban viselni a negatív szituációkat, másrészről viszont antiszexuális hormonok. Ez utóbbi miatt nem jut eszünkbe szeretkezni, ha nagy nyomás alatt állunk, aggódunk valamiért, vagy komoly problémákkal küzdünk.

Ez természetes, és ilyenkor nem is szabad erőltetni a dolgot. Meg kell várni, amíg úrrá leszünk a problémán.

A drogok, az alkohol és a gyógyszerek is csökkentik a nemi vágyat, főleg, ha túl nagy mennyiségben fogyasztjuk őket.

Nem is beszélve a betegségekről, amik működésbe hozzák azokat a folyamatokat, amik leállítják a nem létfontosságú funkciókat, amilyen a szex is, és az endokrin rendszert, melynek hormonjai meghatározzák a vágy működését.

Sokan úgy gondolják, hogy afrodiziákumok segítségével leküzdhető a szexuális vágy hiánya. A modern tudomány számtalanszor leszögezte, hogy nem léteznek olyan ételek vagy természetes anyagok, melyek a kihűlt nemi vágyat felélesztik. Valószínűleg ez így is van.

Mindazonáltal ugyanez a tudomány tájékoztat arról, hogy a szexuális vágy, a szaglás és az ízlelés funkciói agyunknak ugyanazon a területén találhatóak. A látás, a szaglás és egy étel ízének emléke végtelen számú érzést képes felidézni. Ezek a funkciók a szaglólebenyben találhatóak, agyunk legősibb területeinknek egyikén. Itt van a szaglás, a táplálkozás és természetesen a szex központja is.

Azokat az ételeket tartják afrodiziákumnak, melyeknek nemzőszervekre emlékeztető formájuk van, mint például az osztrigának, csípősek, s így felkeltik a forróság képzetét, drágák, mint a szarvasgomba, és ezért szenvedélyt és figyelmet sugallnak, vagy illatukkal beidézik a tesztoszteront.

De az egyetlen, valódi afrodiziákum a puliszka, ugyanis ez az egyetlen olyan étel, ami nem tartalmazza azt az aminosavat, ami a szexuális vágyat gátló hormont termeli.

A csak kukoricaliszttel etetett laboratóriumi patkányok olyan kitörő szexuális magatartást tanúsítottak, hogy egy bizonyos ponton már nem törődtek a közösülés szempontjából kiszemelt partner nemével.

De egy ember számára nem egyszerű hónapokon át kukoricakásán élni, tehát inkább jól véssük az agyunkba ezt a középkori mondást:

"Mutatok egy szerelmi bájitalt, amiben nincs se orvosság, se gyógyfű, se boszorkányos varázs. Íme: ha azt akarod, hogy szeressenek, akkor először neked kell szeretned."!

Forrás: Calo del desiderio: cosa fare per evitarlo, www.mimanchitu.it

B. B.