A negyvennapos böjt szerdán kezdődött, a keresztények ilyenkor a húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.
E két napon és nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert lelkileg egyesülni az igazi áldozattal, Jézus Krisztussal.
A böjt önkéntes lemondás valamiről, de az nem egyenlő az éhezéssel. A hiánytünetek elkerülése érdekében fontos odafigyelni a fehérje és a vas pótlására, ez utóbbi például megtalálható a céklában, vagy az élesztőben.
A hús elhagyását másfajta állati eredetű ételekkel, túróval, sajttal, tojással lehet pótolni. Aki ezeket is kiiktatja, és egyfajta vegán étrendre tér át, az hüvelyes zöldségekkel, például babbal, csicseriborsóval, olajos magvakkal pótolhatja a szervezetnek szükséges mennyiségű fehérjét - hangsúlyozta az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában Muzsnai Bernadett dietetikus.
Felhívta a figyelmet arra, hogy - és ezt a vallások is komolyan veszik - a 14 éven aluliaknak, időseknek, várandósoknak, szoptatós kismamáknak, krónikus betegeknek nem ajánlott a böjt.
A böjtnél, de a vallástól független tisztítókúráknál is fontos a fokozatosság elve. A szervezetnek az azonnali megvonás nem tesz jót, ezért ajánlott fokozatosan - az adagok csökkentésével, és előbb a zsírosabb, egészségtelenebb ételekről való lemondással - elkezdeni az ilyen kúrákat - emelte ki a dietetikus, hozzátéve: aki tisztítókúrába, méregtelenítésbe kezdene, forduljon szakemberhez.
