"A zene úgy látszik segít az élet többi dolgában is: ösztönöz az olvasásra, segít észrevenni a hamis hangokat egy dalban, megtanít élesebben hallani még egy hangos osztályteremben is." - mondta Nina Kraus, a Northwestern Egyetem neurológus-kutatója.

A felfedezések rávilágítanak arra, milyen fontosak is az ének-zene órák. "Mikor az iskolák nehéz anyagi helyzetbe kerülnek, a zeneórák az elsők között vannak, amiről a gyereknek le kell mondania. Ez pedig nagy hiba." - mondta Kraus.

A kísérlet során 20 önkéntes felnőttet megkértek, hogy egy kedvük szerint való filmet válasszanak ki, és nézzék azt végig. Amíg az alanyok nézték a filmet, a háttérben mandarin szavakat hallottak normál beszéd hangossággal. A mandarin egy olyan nyelv, ahol nagyon fontos a hangsúly. A szavak jelentése aszerint változik, hogy hova tesszük a hangsúlyt. Például a "mi" szó, ha nincs rajta hangsúly, akkor azt jelenti, hogy 'kancsalítani', ha emelkedő hangsúllyal mondják, azt jelenti 'megtéveszteni', és rizs a jelentése, ha először fent van a hangsúly aztán pedig lent és fent.

A kísérlet alatt a kutatók rögzítették az önkéntesek agyhullámait. Az önkéntesek fele legalább 6 évet játszott valamilyen hangszeren 12 éves kora előtt. A többieknek 3 évnél kevesebb zenei előképzettsége volt. Mindenkinek az angol volt az anyanyelve, mandarinul senki nem beszélt.

A kísérlet közben mért agyhullámokból a szakemberek arra következtettek, hogy a hosszabb zenei múlttal rendelkezők sokkal jobban szét tudták választani a háromféle hangsúllyal mondott szavat, mint a többiek. "Annak ellenére, hogy végig a filmre figyeltek és a mandarin szó nem rendelkezett számukra sem zenei sem nyelvi jelentéssel, meg tudták őket különböztetni" - nyilatkozta a kísérletben dolgozó Patrick Wong neurológus.

Wong hangsúlyozta, hogy ezek a különbségek többé-kevésbé láthatók egyszerű emberek között is, nem kellenek profi zenészek a kísérlet sikerességéhez. Érdekesség, hogy a különbségek az agytörzsi válaszreakciókból adódnak. Ez az agynak olyan ősi régiója, ami az automatikus mozgások és az életfunkciók (pl. légzés, szívverés) irányításáért felelős.

A szakemberek idáig azt hitték, hogy a zene központja az agykéregben helyezkedik el, ott ahol a többi fejlettebb agyi funkció, mint például az érvelés, a gondolkodás és a beszélt nyelv központja is található. A szakemberek idáig úgy vélték, hogy az agytörzs nem fejlődik úgy, mint az agykéreg, és nem játszik szerepet ilyen komplex agyi folyamatokban.

Az eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy jól alakítható és fejleszthető az agytörzs is. 'Úgy véljük, hogy a zene összekapcsol magasabb szintű pályákat a kéregben, amik aztán "behangolják' az agykérget." - mondta Kraus.

A kutatási eredményeket bemutató tanulmány a Nature Neuroscience című lap áprilisi számában jelenik meg.

Forrás: www.medipress.hu