A nyugdíjcélú előtakarékossági megoldások közül hosszú idő óta a nyugdíjbiztosítás az egyetlen, amelyet évről
évre egyre többen választanak - ebben segít az UNION Biztosító blogcikke.
1. Milliókat adhat az állam, ha elkezdünk spórolni
Aki nyugdíjra spórol, az minden befizetett ezer forintjához további kétszázat kaphat az államtól, méghozzá úgy, hogy a nyugdíjbiztosításba befizetett összegek 20 százalékát levonhatja a személyi jövedelemadójából. Ez az adókedvezmény maximum 130 ezer forint lehet évente, amihez nagyjából havi 54 ezret kell megtakarítani – így az államtól akár több millió forintot is kaphatunk a saját befizetéseinken felül, ha időben elkezdjük a spórolást. Ám ha valaki ennél kevesebbet – például havi 25 ezer forintot – tud félretenni, annak is járhat évi 60 ezer forint adó-visszatérítés.
2. December 31-ig lehet lecsapni az akár 130 ezer forintra
Akinek még nincs nyugdíjbiztosítása, de már az idei évre is szeretne kapni akár 130 ezer forintot az államtól, az december 31-ig kötheti meg a szerződést, majd fizethet be egy tetszőleges összeget. Akinek pedig már van nyugdíjbiztosítása, az – például az év végi bónuszból – egyszeri befizetéssel is kiegészítheti a megtakarítását, hogy növelje az idei adókedvezményt - hívja fel a figyelmet az UNION Biztosító.
3. Mi van a katásokkal és a külföldön dolgozókkal, akik nem kapnak adójóváírást?
Persze sokan nem tudják kihasználni az akár 130 ezer forintos adójóváírást - hiába van esetleg jelentős jövedelmük is. Ilyen például a nagyjából 400 ezer katás vállalkozó, vagy a külföldön dolgozók, akik nem fizetnek túl sok SZJA-t (és pont ezért az állami nyugdíjuk is alacsony lesz). Mégsem bukják el feltétlenül az állami jóváírást, a nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis a biztosított (aki majd a nyugdíjat kapja) és a szerződő (azaz a díjat fizető) személye eltérhet. Ha tehát valakinek nincs SZJA-köteles jövedelme, de például a házastársának vagy más közeli családtagjának van, akkor szerződőként fizetheti a rokon is a nyugdíjbiztosítást, ebben az esetben ő lesz jogosult a jóváírásra.
4. 5,6 milliós megtakarítás havi 8 ezer forintból
Minél korábban kezdünk el spórolni, annál kisebb összeget kell félreraknunk havonta ahhoz, hogy elérjük a megtakarítási célunkat. Ha egy 40 éves férfi 25 éven át havi 25 ezer forintot (azaz összesen 7,5 millió forintot) befizet egy nyugdíjbiztosításba, akkor 4 százalékos átlagos hozammal (és az adójóváírással) nyugdíjasként akár 12 millió forintot is kézhez kaphat. Ha pedig egy 30 éves ügyfél elkezd havi 8 ezer forintot fialtatni a nyugdíjbiztosításában, akkor 5,6 millióval lehet vastagabb a pénztárcája, mire nyugdíjas lesz - mutat rá az UNION Biztosító.
5. Milliós különbségek: zéró kockázat vs. magasabb hozam
Aki nyugdíjbiztosítást kötne, két típus közül választhat az alapján, hogy mekkora kockázatot vállalna.
Az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítások egy minimum hozamot garantálnak a megtakarításra – igaz, a mostani környezetben ez nulla százalék –, viszont előre tudhatjuk, hogy a befizetéseinkkel, az adójóváírással és az esetleges hozamokkal együtt, minimum mennyi pénzünk lesz, amikor nyugdíjba megyünk. Így tehát semmit sem veszíthetünk, ám a megtakarításunk összege szinte biztosan kisebb lesz mint akkor, ha némi kockázatot is vállalunk.
Ha 15-20, vagy akár 30 évünk is van még a nyugdíjig, akkor érdemes szétnéznünk a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások között is. Ezek nem garantálják a hozamot, ugyanakkor a magasabb kockázatú eszközalapok az elmúlt 5 évben 8-10 százalékos éves hozamot is termeltek. Márpedig egy pár százalékos eltérés a hozamok között akár milliós különbséget is jelenthet a lejáratkor. De nem szabad elfelejteni: hosszú távon magasabb nyereség csak nagyobb kockázattal érhető el!
6. Érdemes figyelni a költségeket és az elért hozamokat is!
A több tucat nyugdíjbiztosítás költségei természetesen eltérőek – sok év alatt ugyancsak akár milliós különbségeket eredményezve. Ezért mielőtt bármelyik termék mellett is elköteleződnénk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a teljes költségmutató (TKM) segítségével mindenképpen érdemes összehasonlítani az éves átlagköltségüket (minél alacsonyabb a TKM, annál kisebb az adott nyugdíjbiztosítás költsége). Ezek mellett ellenőrizzük a nyugdíjbiztosítások eddigi hozamait is, ezek az egyes biztosítók oldalán folyamatosan elérhetőek - olvasható az UNION Biztosító cikkében.
7. Nem biztos, hogy félre tudsz tenni minden hónapban?
Tudni kell, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokhoz az aktív évek alatt csak veszteséggel lehet hozzáférni. Ha feltörjük a befektetést a nyugdíj előtt, akkor az adókedvezményt vissza kell fizetni 20 százalékkal növelten, és ha a megkötéstől számított 10 éven belül vesszük fel a pénzt, akkor kamatadót is kell fizetni a hozam után. Több megoldás is kínálkozik ennek elkerülésére. Például nem muszáj rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást kötni, dönthetünk akár egy egyszeri díjas konstrukció mellett is: ez már akár 20 ezer forinttal elindítható, majd a nyugdíjba vonuláskor megkapjuk a megtakarítást. Ha pedig egy rendszeres díjas terméket választanánk – azaz a nyugdíjig minden hónapban félreteszünk –, kezdhetünk egy alacsonyabb összeggel is, amelyet később szabadon emelhetünk, illetve bármikor eseti díjjal is kiegészíthetünk - mutat rá az UNION Biztosító blogján megjelent cikk.
