Hullani fog a pénzeső, még a 13. havi nyugdíj részlete után is fizet az állam az idős honfitársainknak - írja az MFOR.hu

A magyarok többsége számára az elmúlt években már nyilvánvalóvá vált, hogy nyugdíjasként nem lesz elegendő csak az államtól kapott ellátás, ezért muszáj egyénileg is takarékoskodni az aktív évek utáni időszakra. Jó hír viszont, hogy akár még egy 10-20 milliós nyugdíj-megtakarítás eléréséhez sem kell sok tízezer forintot félretenni a havi jövedelmünkből, ha elég korán – lehetőleg még negyvenéves korunk előtt – elkezdjük a rendszeres spórolást.

1991 óta október 1. az Idősek világnapja, ezért ránéztünk erre a nagyon is jelentős számú rétegre, hogy milyen alternatíváik vannak, egyáltalán ki számít idősnek, és hogyan lehet ezt az életszakaszt is élménydúsan megélni.

Egy hete tudjuk, hogy a magyar kormány a 13. havi nyugdíj visszaépítését tervezi. Az intézkedéssel kapcsolatban akadtak megválaszolatlan kérdések, melyeket lapcsoportunk tagjának felvetésére tisztázott a miniszter.

A legkényesebb magánéleti problémáinkról – így a környezetünkben előforduló súlyos betegségekről, függőségekről és kapcsolati válságokról – is inkább beszélgetünk, mint arról, hogy teszünk-e félre nyugdíjas éveinkre. A nálunk is jól ismert hollandiai biztosító reprezentatív kutatásának eredményei szerint szinte tabutémaként kezeljük a megtakarításokat, ami azonban komoly gátat jelenthet pénzügyi céljaink megvalósításában, és gyermekeink tudatosságának erősítésében is.

Stresszesebb munka, keményebb elvárások, és munkaerőhiány ide vagy oda, a főnökök többsége továbbra sem bánik jobban alkalmazottaival – derül ki az egyik legismertebb munkaerőkölcsönző- és közvetítő cég 400 fős online munkaerő-piaci kutatásából, ami az elmúlt 15 év trendjeit vizsgálta.

A szülői minta is hatással van öngondoskodási stratégiánkra – derül ki a meglepő tény az egyik legismertebb biztosító legfrissebb országos kutatásából. Az már kevésbé meglepő, hogy a gyerekek túlnyomó többsége talál olyat, amit szerintük a szülők jobban csinálhattak volna a nyugdíjas éveikre való felkészüléskor. A reprezentatív felmérés azt is felszínre hozta, hogy a 18-59 éves korú lakosság negyede anyagilag támogatja szüleit, és hasonló arányban vannak azok, akik szeretnék ugyan támogatni szüleiket, de nincs rá pénzük. Mindeközben a gyerek jövőjéről való gondoskodás minden második embernél még az öngondoskodási vágyat is felülírja.

Az állami nyugdíj szinte kizárólagos szerepe a most nyugdíjba vonulók körében ma még megkérdőjelezhetetlen. De vajon hogyan képzeli el nyugdíjas éveit a fiatalabb korosztály, miből lesz pénzük a jövő nyugdíjasainak? Többek között erre kereste a választ a Groupama Biztosító megbízásából készült felmérés.

A még aktívan dolgozók elképzelhetőnek tartják, hogy idős korukban a napi háztartási rutin elvégzése is nehézségekbe fog ütközni, és arra is számítanak, hogy ezek kiváltására pénzt is kell áldozniuk a nyugdíjukból. A nyugdíjas lét várható extra költségeire derült fény a Groupama Biztosító friss kutatásából.

Európában folyamatosan növekszik a várható élettartam, és egyre kisebb a különbség a nők és férfiak kora között a halálozás időpontjában. Magyarországon jelenleg a várható átlagélettartam 76 év születéskor, ami 4 évvel kevesebb az OECD-átlagnál, és az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között! Itthon a nők várható élettartama 79, a férfiaké pedig 72 év, de egész Európában nagy eltéréseket találunk.

Miből fogok élni nyugdíjas koromban? Kapok-e majd az államtól annyi nyugdíjat, amivel a jelenlegi életszínvonalamat fenn tudom tartani? A válasz egyértelműen: nem! Hiába a ledolgozott évtizedek, a befizetett járulékok, tudomásul kell vennünk, hogy ha saját magunk nem gondoskodunk a jövőnkről, bizony, nyugdíjas éveinkben komoly nehézségekbe ütközünk majd!

Százezer forint mínusz: ekkora lesz a különbség az utolsó havi fizetés és az első állami nyugdíj között a magyarok várakozása szerint. A Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatás annak járt utána, milyen félelmek övezik a nyugdíjrendszert, s számszerűen milyen nagyságú időskori juttatásra számítanak a nyugdíj előtt álló magyarok.

Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember az egyik nagy biztosító társaság megbízásából végzett felmérés szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: az elköltözés, a házasság, a gyerekvállalás. Mivel a megnövekedett élethosszal párhuzamosan kitolódik a nyugdíjkorhatár is, ezért a tisztes, munkamentes időskor megteremtése egyre inkább az öngondoskodáson múlik. Jó hír, a fiatalabb generáció a felmenőinél jobban áll a hosszú távú pénzügyi öngondoskodás terén.

Drasztikus változásokat tapasztalhatunk az élet minden területén, a 20. század átformálta az emberek látásmódját, igényeit. Több változást élünk meg egy emberöltő alatt, mint korábban generációkon keresztül. A Groupama Biztosító legfrissebb, országos, reprezentatív kutatása megmutatta, milyen változást eredményeztek a magyar társadalomban ezek a folyamatok, hogyan változtak az egymást követő generációk életstratégiái.

A nyugdíjas években remélt jövedelmük mértékétől, valamint a súlyos betegségektől tartanak leginkább a magyarok a felmérések tanúsága szerint. Nem is alaptalanok az aggályok: az MNB tanulmánya is az mutatja: csak 2030-ig biztosak a hazai nyugdíjak. Ennek tükrében még riasztóbb adat, hogy a 18- 65 év közötti lakosság mindössze 10 százalékának van megtakarítása.

A magyar nők 78 százaléka azt gondolja, nyugdíjasként rosszabbul fog élni, mint dolgozó nőként – derül ki az Aegon nyugdíjkutatásából. Ugyanakkor hölgyek mindössze 27 százaléka számít rendszeres megtakarítónak, aki gondoskodik nyugdíjas éveiről, míg partnerükre ebben a kérdésben 57 százalékuk számít.

Nagyon optimista és határozott elképzeléseink vannak jövőnkkel kapcsolatban, de mindig találunk fontosabbat a jelenben, mint hogy időskori önmagunk biztonságáról gondoskodjunk - derül ki egy friss kutatásból.

Nyugdíjasként a legtöbben ruhavásárláson, éttermi fogyasztáson, alkoholon és dohányárun spórolnának majd, hogy kijöjjenek bevételükből. A gyermekek, unokák támogatásáról szinte senki sem mondana le: még az élelmiszervásárláson is előbb spórolnának, mint a legközelebbi hozzátartozókon – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító megbízásából készült kutatásból.

A gazdaságilag aktív, 25-55 éves korosztály tagjainak 61 százaléka tekinthető megtakarítónak, ők átlagban havi 20 ezer forintot tesznek félre - közölte a hétszáz fős mintán végzett felmérésének eredményét az Union Biztosító az MTI-vel.

Ahhoz, hogy a jövő idősei fenn tudják tartani korábbi életszínvonalukat a nyugdíjba vonulást következő évtizedekben, öngondoskodásra, nyugdíjcélú megtakarításokra is szükség lesz. Már a mai negyvenesek számára is elengedhetetlen, hogy félretegyenek jövendő nyugdíjukra. De hogyan?

Mindannyian szinte naponta szembesülünk olyan kérdésekkel, hogy mi a fontosabb, a család, vagy a munkahely? A saját jövőnk, vagy a családunké? Hogy mik a társadalmilag elvárt válaszok, azt mind tudjuk, de a valóság másképpen fest.

Úgy tűnik, hogy a magyar munkavállalók számára csak álom marad a 60 éves kor előtti nyugdíjba vonulás. Bár 57 éves korukig szeretnének dolgozni, reálisan nézve a helyzetet még 66 évesen is kénytelenek lesznek munkába járni – derült ki egy felmérésből.

Mindennapi szokásaink átalakulása mellett az életszínvonalunk változására is számítunk nyugdíjas éveinkben. Nyugdíjasként több időnk jut alvásra és pihenésre, sokat tévézünk és internetezünk majd. Ugyanakkor a várható jövedelemcsökkenés miatt a legtöbben úgy gondolják, hogy néhány dologról, így az utazásról, a család anyagi támogatásáról vagy épp autó fenntartásáról bizony le kell majd mondaniuk.

Egyszerre több krónikus betegségben szenvednek, de elégedettebbek, testileg és szellemileg frissebbek és önállóbak a száz éven felüli németek, mint a kétezres évek elején voltak - derül ki egy pénteken bemutatott felmérésből.

A magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár után, ha emelnék a fizetését - derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb adataiból. A nemzetközi felmérés szerint vannak olyan országok, ahol a többség fizetésemelés nélkül is szívesen vállalna tovább munkát.