A magyar háztartások költéseinek több mint 16 százalékát energiára fordítják a statisztikai hivatal 2010-es adatai szerint. Ennek a mennyiségnek a 85 százaléka a fűtésre és meleg víz előállítására megy el, a főzés, mosás, világítás és a különféle elektromos berendezések a maradék 15 százalékon osztoznak.
A fűtési rendszer újragondolása nélkül
csak félmegoldás az ablakok cseréje vagy az épület szigetelése, persze ezek is nagyon fontosak. De a kazánt és annak energiaforrását mindenképpen érdemes úgy kiválasztani, hogy az kellően hatékony és takarékos legyen. A régi gázkészülékek jóval többet fogyasztanak, mint modern társaik, például a kondenzációs kazánok. A megtakarítás fokozható megújuló energiaforrások használatával. Igaz, mindehhez előbb beruházni kell, és nem is keveset, a megtérülési idő pedig viszonylag hosszú. De minél többen indulnak el ezen az úton, a berendezések ára annál olcsóbb lesz.
A legegyszerűbb megoldás
szabályozhatóvá alakítani a fűtési rendszert. Ha minden radiátorra termosztatikus szelepet szerelünk, az egyes helyiségek hőmérsékletét igény szerint állíthatjuk be. Felesleges egész nap fűteni például a hálószobát ahhoz, hogy a nappaliban kellemes legyen a hőmérséklet. Ilyen egyszerű módon is jelentős mennyiségű energiát tudunk megtakarítani, különösen akkor, ha a szelep gyorsan reagál a hőmérséklet-változásra, tanácsolják a Danfoss szakemberei. A konyhában például, ha főzünk, sok hő szabadul fel, felesleges tehát a radiátornak nagy intenzitással működnie.
A termosztatikus radiátorszelep a radiátorba jutó fűtővíz mennyiségét szabályozza. A cél – ekkor fogyasztja a rendszer a lehető legkevesebb energiát –, hogy a helyiség hőmérsékletét közel állandó értéken tartsa.
Kondenzációs gázkészülék
vásárlásán is érdemes elgondolkodni, ha lehetőség van ennél jelentősebb átalakításra. Ez komoly kiadás, de a várható megtakarítás mértéke is jelentős lehet. Egy 120 négyzetméteres, tisztán radiátoros fűtésű, 11 kilowatt hőigényű lakás éves gázfogyasztása körülbelül 2300 köbméter, kazáncsere után a Bosch számításai szerint ez a mennyiség 1400 köbméterre csökkenhet, s a beruházás megtérülési ideje ideális esetben alig több, mint egy év.
Nagy-Britanniában például már csak kondenzációs kazán telepíthető, és más európai országok is igyekeznek az energiatakarékos megoldás felé terelni a lakosságot. Ezek a modern készülékek szinte kivétel nélkül felszerelhetők a régi kazán helyére, és elvileg a meglévő fűtőtestek is használhatók a szerelési utasítás betartása mellett. A kazánok jó működéséhez azonban időjárás-követő szabályozó használatát javasolják a szakemberek annak érdekében, hogy a kondenzációs üzemmód aránya növekedjen. Ez tartja ugyanis alacsonyan a gázszámlát. Ha a csere előtt zárt égésterű (turbós) készüléket használtunk, a régi kazán égéstermék-elvezető rendszerének nyomvonalán biztos, hogy a kondenzációs bevezetés is kialakítható, állítják szakértők.
A kondenzációs kazánokkal a tüzeléstechnika elérte a csúcsot, a teljesítménye már nem fokozható az E-gépész online szaklapban megjelent cikk szerint. Mások viszont úgy tudják, máris itt a továbblépés, amikor az „üzemanyagcella” kapcsolt hőt és villamos energiát termel. Elvileg hamarosan piacra kerül az új technológián alapuló háztartási kategóriájú készülék is.
támaszkodó környezetbarát megoldásokat is érdemes végiggondolni a fűtéskorszerűsítés kapcsán. Napenergiával is csökkenthetjük az energiafogyasztást, igaz, az ilyen beruházás megtérülési ideje hosszabb, mint a kondenzációs kazáné.
Radiátoros és padlófűtés esetén is kihasználhatjuk a nap hőjét fűtésrásegítésként. Ez utóbbinál, miután csak 25-30 Celsius-fokos vizet kell előállítani, a napkollektor kifejezetten hatékony megoldás lehet. Megfelelő passzív napenergia-hasznosítás mellett az éves fűtési igény 15-25 százalékát lehet napenergiával előállítani a Solartis Kft. szerint, a fűtési idény elején és végén pedig a fűtésszükségletünk akár 100 százalékát is fedezhetjük napenergia segítségével.
A melegvíz-igény is kielégíthető napkollektorból nyert energiával, éves szinten – tervezéstől és kivitelezéstől függően – akár 60-75 százalékos mértékben. Nyáron ennél nagyobb arányban is, de ha kevesebb a napsütéses órák száma, a napkollektor érzékelhetően kevésbé tudja kiváltani a hagyományos energiahordozókat.
A gázfogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából is az egyik legjobb megoldás, ha a kondenzációs kazánt kombináljuk napkollektorral. Ekkor egy régi készülékhez képest 50 százaléknál is jelentősebb lehet egy lakás CO2-kibocsátás-megtakarítása.
A geotermikus energia
hasznosítása hőszivattyús fűtési megoldással szintén környezetbarát megoldás, ily módon fűthetünk, hűthetünk, előállíthatjuk a meleg vizet. A 75 százalékban környezeti és mindössze 25 százaléknyi elektromos energia felhasználásával üzemelő rendszerben az Elmű tájékoztatása szerint az épületet is optimálisan levegőztethetjük. A hőszivattyús technológiával egy kilowattóra bevezetett villamos energiából mintegy négy kilowattóra fűtési energia születik. Ilyen rendszer kiépítése előtt mindenképpen érdemes szakember tanácsát kikérni, mert előfordulhat, hogy az épület szerkezetén, szigetelésén is változtatni kell.
Az utóbbi évek ugrásszerű technológiai fejlődésének eredményeként a megújuló energiaforrások – hőszivattyú, szolárrendszer vagy tűzifa-hasznosító kazánok – használata semmiféle kényelmetlenséget nem jelent a hagyományos fűtési rendszerekhez képest.
Lesz rá pénz?
A lakkosság aktív közreműködésére is szükség van, hogy Magyarország teljesíteni tudja vállalását, hogy a hazai energiafelhasználásban 2020-ra 14,6 százalék lesz a megújuló források részesedése. (Az EU 13 százalékot ír elő.) Az energiatudatos fogyasztói szokások kialakítása persze nemcsak szemléletváltás kérdése, hanem pénztárcafüggő is. Tavaly két lakossági pályázatot írtak ki, amelyek hozzájárulnak az energiafelhasználás modernizálásához. Az egyik 2,8 milliárd forintos kerete azonban nagyon hamar, alig két nap alatt elfogyott. A napkollektoros melegvíz-készítő rendszer telepítésére viszont lehet pályázni, miután a 3 milliárd forintos keret még tart. Magánszemélyek és társasházak legfeljebb 800 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek 2012. május 15-éig. A támogatás legfeljebb a költségek felét fedezheti, azaz 50 százalék saját forrást kell mellé tenni.
Az otthon zöldkártyája
Idén január 1-jétől magánszemélyeknek is kötelező elkészíttetniük otthonuk energetikai tanúsítását, ha eladják, vagy egy évnél hosszabb időre bérbe adják. Új épület építése esetén a használatbavételi engedély kiadásához az építésügyi hatóság kéri ugyanezt a tanúsítást. A zöldkártya az épületek energiafelhasználását minősíti: megmutatja, hogy évente hány kilowattóra az egy négyzetméterre jutó energiafelhasználás. A tanúsítvány részletes számítással készül, amelyben figyelembe veszik a fűtésre, melegvíz-készítésre vonatkozó épületgépészeti megoldásokat és az épületszerkezetekre vonatkozó építészeti módszereket. Annak is érdemes ezt a vizsgálatot elvégeztetnie, aki felújításról gondolkodik, a felmérés birtokában ugyanis optimalizálható a fűtés, a melegvíz-készítés, a nyílászárók, a külső falak és az épületszerkezet felújítása.
Energetikai besorolások
Jelölés Mutató* Minősítés
A+ <55 Fokozottan energiatakarékos
A 56–75 Energiatakarékos
B 76–95 Követelménynél jobb
C 96–100 Követelménynek megfelelő
D 101–120 Követelményt megközelítő
E 121–150 Átlagosnál jobb
F 151–190 Átlagos
G 191–250 Átlagost megközelítő
H 251–340 Gyenge
I 341< Rossz
*Az összesített energetikai jellemző és a viszonyítási alap aránya százalékban.
