Honnan tudom, hogy inzulinrezisztens a gyermekem?
Az inzulinrezisztencia sok esetben tünetszegény, vagy a panaszokat másnak tulajdonítják. A felnőttek körében a leginkább figyelemfelkeltő jel a meddőség, így a gyermekeknél sokszor nehéz eljutni a diagnózisig. Mégis, náluk is fellelhetőek olykor olyan tünetek, melyek IR-re utalhatnak. Ilyen a túlsúly, a menstruációs zavarok, pattanásos bőr, hajhullás, fokozott szőrnövekedés. Ezeket sok szülő egyéni hajlamnak, illetve a pubertáskornak tudja be, ám érdemes IR-re is gyanakodni, főleg, ha a családban is előfordult már hasonló probléma, esetleg cukorbetegség.
A terápia elengedhetetlen része a személyre szabott diéta
Az inzulinrezisztencia kezelése 3 síkon mozog: diéta, mozgás, valamint szükség esetén gyógyszeres terápia. Nagyon fontos, hogy annak ellenére, hogy az interneten számtalan IR-diétát találni, a táplálkozás minden esetben legyen személyre szabott, mivel azt, hogy kinek hány gramm szénhidrátra, kalóriára, zsírra, stb.-re van szükség, azt több tényező is befolyásolja (kor, egyéb betegségek, ételintolerancia, BMI stb). Éppen ezért, amennyiben gyerekénél inzulinrezisztenciát diagnosztizálnak, a kellő diéta összeállításához érdemes dietetikust felkérni, aki az egyéni paramétereket figyelembe veszi.
Édesszájú a gyerekem, mit tegyek?
A legtöbb gyerek édesszájú, és imádják a nassolni valókat. Ilyenkor a szülőben felmerülhet a kérdés, hogy hogy fogja tudni megfosztani a gyermekét az édességektől és az egyéb finom falatoktól? A válasz egyszerű: sehogy, ugyanis nem kell. Rajcsik Enikő, a Budai Endokrinközpont gyermek dietetikusa szerint ugyanis a kulcs nem a nassolnivalók teljes megvonásában van, hanem a jól megválasztott alapanyagokban és a mértékletességben.
Természetesen IR-rel sem kell lemondani az édességekről, a sós rágcsálnivalókról és a péksüteményekről. Arra kell csupán odafigyelni, hogy a nassolni valót építsük be az étkezési rendbe, és hogy az adott készítmények milyen hozzávalókat tartalmaznak. Amire ügyelni kell, az az, hogy fehér liszt helyett pl. teljes kiőrlésű/kókuszlisztet/mandulalisztet/zablisztet tartalmazzon, cukor helyett pedig mesterséges vagy természetes édesítőszert. A diabetikus édességekkel kapcsolatban gyakori tévhit, hogy mivel nem tartalmaznak cukrot, ezért korlátlanul fogyaszthatók. Ezzel szemben az igazság az, hogy bár cukormentesek, de nem kalóriaszegények, ezért heti egy-két alkalomnál többször nem javasolt a fogyasztásuk. Természetesen csakis akkor férhet bele egy kis nassolni való, hogy az még benne van a napi CH-és kalóriaadagban - mondja a dietetikus, aki hozzátette, hogy étkezések között jó rágcsálnivalók az olajos magvak is (kb. egy marék).
Miben más a gyerekek IR-diétája, mint a felnőtteké?
A diéta alapelvei ugyanazok a gyermekek esetében is, mint a felnőtteknél. Az egyéni szükséglet szerint meghatározott szénhidrátmennyiséget napi ötszöri-hatszori étkezésre elosztva kell fedezni. Az étrend összeállításánál az élelmiszerek szénhidráttartalmán túl figyelembe kell venni azok vércukoremelő hatását – azaz glikémiás indexét is. A napi javasolt szénhidrátbevitel függ a gyermek korától, testsúlyától, fizikai aktivitásától, inzulin érzékenységétől, ezért a diéta elkezdése előtt mindenképp egyeztetni kell a dietetikussal!
(Forrás: Budai Endokrinközpont)
