Nagy dilemma elé állítja a szülőket az általános iskola kiválasztása: melyik iskola lenne a legmegfelelőbb a gyereknek? Az áprilisi beiratkozásig a szülők és a leendő elsősök nyílt órákra, felkészítő foglalkozásokra járnak, hogy végül sikerüljön kiválasztani a megfelelő oktatási intézményt.
„Általános iskolában döntően a tanár néni személyisége a meghatározó: a gyerek kötődjön hozzá, és szakmailag elkötelezett legyen. Szempont az is, mennyire van messze az iskola, maradjon idő a játékra a tanulás után, hiszen a kicsik nemrég még óvodába jártak. Alsó tagozatban még nem fontos szempont az iskola felszereltsége, olcsó eszközökkel is fejleszthető a kreativitás, a lényeg, hogy a gyerek megszeresse a tanulást. Mellette el lehet vinni szakkörre, a kiemelkedően tehetséges gyereket később felvételiztetni lehet 8 vagy 6 osztályos gimnáziumba. Az iskola anyagi lehetőségei sokkal meghatározóbbak a gimnáziumban, egyetemen, ahol számít, milyen laborok, számítástechnikai eszközök állnak rendelkezésre. Ahogy mondani szokták, egy Nobel-díjas tehetség is születhet egy pici faluba” – mondja Németh Erika klinikai gyermek-szakpszichológus.
A sokféle szempont közül azonban nem elhanyagolható, hogy mennyit kell költeni az adott iskolában. Az állami intézményekben tavaly óta ingyen kapják a tankönyvet az elsősök, csak a különórákért, külön programokért kell fizetni kisebb-nagyobb összegeket, esetleg van, ahol időnként ki kell pótolni a szalvéta- vagy rajzlap-készletet.
Az alternatív és az alapítványi iskolákban nem kell hivatalosan tandíjat fizetni, viszont elvárás, hogy a szülők anyagi lehetőségeikhez mérten támogassák az iskolát működtető alapítványt. Természetesen ezt az összeget végső soron a gyerekekre fordítják, de nem mindenki engedheti meg magának a rendszeres befizetéseket.
A magániskolákban viszont jelentős összegeket kell fizetni. Az éves oktatási börzéken bemutatkozó iskolák esetében átlagosan 200–600 ezer forint az éves tandíj, de például a legrégebbi angol nyelvű budapesti iskolában 2,5 millió forintot kell fizetni egy évre. Cserébe az intézmények személyiség-központú oktatást, kisebb osztálylétszámot és alternatív tanrendet kínálnak, emellett az idegen nyelvek kiemelt oktatását, valamint szinte garantált továbbtanulási lehetőséget az elit gimnáziumokban.
„A gyermek oktatásába való befektetés hosszú távon mindig megtérül, hiszen látjuk, hogy gyermekünk bejut az általa választott gimnáziumba, majd egyetemre, külföldi ösztöndíjhoz, felnőve jó álláshoz jut. A szülőknek ezért már a kicsi 6-7 éves korában el kell gondolkodniuk azon, hogy milyen iskolát választanak gyermekük számára. Szerencsés, aki megteheti, hogy tandíjat fizessen, a többség ugyanakkor az ingyenes oktatás miatt is állami intézményt választ. Nem kell azonban attól félni, hogy így nem adunk meg mindent a gyereknek. Érdemes a családnak megbeszélnie, hogy mekkora összeget tudnak félretenni a gyerek taníttatására, és ha szükségét látják, akkor szakkört vagy magántanárt keresni egy adott terület fejlesztésére” – tanácsolja Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő zsűritagja.
Számos módon juttathatjuk a gyerekeket plusztudáshoz: befizethetjük egy tanfolyamra, hogy művészeti oktatást, nyelvet tanuljon, vagy sportoljon, mert a rendszeres mozgás is elősegíti a jobb tanulmányi eredményeket. Gyűjthetünk itthoni vagy külföldi nyári táborra, ösztöndíjra, vagy akár a későbbi gimnáziumra, egyetemre is.
