Regiomontanus (1436 – 1476; eredeti neve Johannes Müller) matematikus, csillagász, asztrológus. A kor szokása szerint szülővárosának, a frankhoni Königsbergnek latin nevét vette fel. Évekig élt és dolgozott Budán, és Mátyás király iránti tiszteletből a budai királyi palotán áthaladó délkört vette alapul csillagászati számításaihoz. Ez volt a budai délkör.
Csodagyerek volt, 11 éves korától kezdve Lipcsében, majd Bécsben matematikát és csillagászatot tanult, 12 éves korában már bolygópályákat számított.
Megbízták Ptolemaiosz Almagest c. munkájának kritikai fordításával, amit később Kopernikusz és Galilei tankönyvként használt. Ugyanebben az időben keletkezett a háromszögekről szóló műve. Mátyás király meghívására a pozsonyi egyetemen adott elő, ahol fél évszázaddal Kopernikusz előtt már a Föld mozgását tanította, illetve azt, hogy miként kell az égboltozat látszólagos mozgását időmérésre használni. 1467-ben Magyarországra utazott, ahol Esztergomban, Vitéz János palotájában csillagvizsgálót rendezett be. 1468-1471 között Mátyás király udvarában élt, ahol a Corvina könyvtár görög kéziratait rendezte. Itt írta Ephemerides c. csillagászati művét, amelyet felfedező útján Kolumbusz is használt!
1471-ben elhagyta Magyarországot és Nürnbergbe költözött, ahol olyan nyomdát rendezett be, amely alkalmas volt a bonyolult matematikai és csillagászati számítások jó minőségű kinyomtatására. Felállított továbbá egy korszerű csillagvizsgálót is.
1475-ben IV. Sixtus pápa felkérésére közreműködött a naptárreformban. Rómában halt meg, mielőtt a munkát elvégezhette volna. Halálának hivatalos oka a pestis, de a szóbeszéd szerint a trapezunti Georgiosz fiai mérgezték meg, amiért apjuk Almagest-fordítását Regiomontanus élesen bírálta. Igen sok jel mutat arra, hogy csak korai halála akadályozta meg abban, hogy a döntő lépést megtegye, és áttérjen a heliocentrikus rendszerre.
(Forrás: Magyar Posta, regiomontanus.hu; wikipedia.org)
