A Magyar Kardiológusok Társasága 2005-ös tudományos kongresszusán mintegy 2000 orvos vett részt, akik megismerték a szívbetegségek diagnosztikájának és kezelésének legújabb eredményeit, és lehetőségük nyílt szakmai eszmecserére, valamint a kiállító cégek standjainak megtekintésére.

A legrangosabb hazai kardiológiai konferenciára a korábbi évekhez hasonlóan idén is közel kétezer résztvevő érkezett. A május 11. és 14. között megrendezett kongresszust élénk szakmai figyelem kísérte. A kongresszus fő témái közé tartoztak az akut koronária szindróma kezelésének irányelvei, és a heveny szívizomelhalás (myocardialis infarctus) kezelésének lehetőségei beleértve a szívkatéteres tágítást, amiről "élő" bemutató zajlott hazai vezető szakemberek részvételével. A kongresszuson beszámoltak a ritmuszavarok kezelésében katéterablációval elért előrelépésekről, az infarktus kezelésében kidolgozásra kerülő egységes szempontrendszerről, a szívelégtelenség kezelésének speciális módszereiről katéterek használatával, valamint a hipertónia és más kardiovaszkuláris betegségek megelőzésének lehetőségeiről (Omega3 zsírsav, lipidcsökkentés).

A szakmai találkozón több előadás és szekció foglalkozott a különböző szívkatéterek alkalmazásával, a koszorúerek tágításának új módszereivel, melyeket összefoglalóan PCI-nek (Percutan Coronaria Interventio) neveznek. Az elmúlt években hazánkban jelentős előrelépés történt ezeknek a modern eljárásoknak az alkalmazása területén, és 2004-ben a Magyarországon végzett beavatkozások száma elérte az Európai Uniós átlagot. Míg 2000-ben csak 3230 PCI-beavatkozást hajtottak végre hazánkban, addig 2004-re ez a szám közel négyszeresére emelkedett és meghaladta a 11.400-at. Budapesten már létrejött az infarktus ügyeleti rendszer, melyet öt kardiológiai centrum alkot, és ahol 2004-ben összesen 2100, a fővárosból és az agglomerációból érkező beteget fogadtak és láttak el.

A kongresszuson ismertették a Társaság által is támogatott "Ér Gondnok" elnevezésű új programot. A programba mintegy 30 ezer veszélyeztetett beteget vonnak be, akiknél a vizeletben jelen lévő fehérjéket tesztelik. Külön szekció foglalkozott a kardiológiai rehabilitációval, az echokardiográfia új módszereivel, az experimentális kardiológiával, valamint a gyermekkardiológiával és szívsebészettel. A kongresszus keretében hemodinamikai szakasszisztenseknek is tartottak előadásokat. A kongresszus szervezői fontosnak tartották a hallgatóság véleményének megismerését is, ezért egyes előadásokon interaktív módon, szavazógép segítségével lehetett  véleményt nyilvánítani, hozzászólni az elhangzottakhoz.

A kongresszuson több európai és tengerentúlról érkezett nemzetközi szakember is aktívan részt vett, Paul Doriant, a Torontói Egyetem professzorát a Társaság tiszteletbeli tagjának választották. Szintén a kongresszus során adták át Csanády Miklós professzornak a kétévente kiosztott Zárday Imre Emlék-díjat, valamint Józan Péter a KSH nyugalmazott orvos-statisztikus professzorának a Gábor György Nagydíjat.

Az elméleti előadások és tudományos szimpóziumok mellett gyakorlati bemutatókra is sor került a kongresszuson, melyek során a szakma jeles képviselői tartottak élő vizsgálati és műtéti bemutatókat az érdeklődő szakembereknek. Május 12-én a konferencia történetében először élő, egyenes adásban közvetítettek élő szívkatéteres koszorúér műtétet a résztvevőknek.

A Semmelweis Egyetem Cardiovascularis Centrumában zajló műtét során egy szívkatéteres PCI beavatkozásra, azaz a koszorúerek ballonos tágítására került sor. A Budapesten zajló PCI beavatkozást a kongresszus résztvevői élőben kísérhették figyelemmel Balatonfüreden, az élő műtéti közvetítés technikai megvalósítása az Interneten keresztül történt. A beavatkozást végző Dr. Szabó György mellett az eseményeket Dr. Merkely Béla az SE Kardiovaszkuláris Centrumának vezetője kommentálta.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálok, évente 50-60 ezer ember hal meg és 25-30 ezer ember kap infarktust annak ellenére, hogy megfelelő életmóddal jelentősen csökkenteni lehetne ezen betegségek kialakulását. Bár számtalanszor elhangzott már, hogy mely kockázati tényezők befolyásolják a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását, a lakosság még mindig nem fordít elegendő figyelmet az egészséges táplálkozásra, a megfelelő testmozgásra, az alkoholfogyasztás csökkentésére, a dohányzásról való leszokásra, a stressz csökkentésére vagy az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség szerepére.