Arról van szó ugyanis, hogy a Millenáris Park az utóbbi idők –ez tetszés szerint definiálható a jó ízlés határain belül -, legszerencsésebb építészeti produkciója, mind a külcsín, mind a belbecs tekintetében. Szemet gyönyörködtető ugyanis a rengeteg fű, a tó csillogása, az épületek rusztikus, múltidéző - aki nem tudná, a hely korábban lepusztult Ganz gyárépület volt -, jellege, nem beszélve a gyerekek számára kialakított játszó rész, és a kiállító teremnek, hangversenynek egyaránt alkalmas, de mégis otthonosnak, bensőségesnek tűnő hodályok eredetiségéről, kényelmes, mondhatnánk fogyasztóbarát minőségéről.
A Millenáris Park minden korosztály számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget, és szinte nincs olyan ága, területe a kultúrának, amely ne kapna helyt a kínálatban. Néptánc, mesedélután, balett, éjszakai kabaré, komolyzenei hangverseny, bábszínház, irodalmi felolvasóest, lehetne még sorolni. S nem utolsó szempontként, ha közben megéheznénk, vagy kávéra, süteményre vágynánk, viszonylag szerény áron, és meglehetős kényelemben elégíthetjük ki ilyetén igényeinket is. Ha rajtam múlt volna, Oázis névre keresztelem ezt a parkot.
