Brasch Bence az elmúlt éveiről mesélt Sándor Andrásnak.
Mindig is a színházi szerepek vonzották Brasch Bencét, aki 18 éves volt, amikor a Csillag születikben belopta magát a nézők szívébe. A műsornak köszönhetően hatalmas népszerűség zúdult a ma már színészként ismert fiatalra, amelyet nem volt könnyű feldolgoznia.
Bementem egy épületbe úgy, hogy senki nem ismert. Majd lement az adás és lett vagy ezer jelölésem az Iwiw-en. Bekerültem a műsorba, mint énekes, mert nagyon passzolt bele a karakterem. Élveztem az egészet, de engem már akkor is a színház, a színészet vonzott
– mondta a színész, aki ezután nem találta a helyét a zeneiparban.
„Közös volt a menedzsmentünk Fluorral és SP-vel, de valahogy mindig azt éreztem, hogy mindig Krisztián volt az, aki ki volt emelve, hogy mindent a legjobban csinált. Ő szöveget írt, táncolt a koncerteken, én viszont nem. Jöttek ki új dalaim, dolgoztam, de valahogy csak sodródtam. Sosem volt kijelölve az irány és elkezdtem magam nem jól érezni”
– emlékezett vissza a múltra Brasch Bence, aki végül búcsút intett a kiadónak és a menedzsmentnek is, majd a színház felé vette az irányt.
Akkor egyre gyakrabban fordult elő, hogy inkább elmentem az Operettbe 5000 forintért zászlótartónak, minthogy bevállaljak egy koncertet. Ez a kiadónak sem volt jó, így elváltak útjaink. Évekig kispadoztam a színházban, majd kaptam egy nagyobb szerepet, amiben beváltam és így egyre több szerep talált meg. Aztán felvételiztem a Színművészetire, ahova fel is vettek, ám mindent elölről kellett kezdenem. Az albérletet kollégiumra cseréltem, egy darabig a jogdíjakból éltem, de ez viszonylag hamar elfogyott. Mindezek ellenére imádtam az akkori Színművészetit, nagyon örülök, hogy ott tanulhattam. Ennek is köszönhetem, hogy ma ott vagyok és azt csinálom, amit mindig is szerettem volna
– mondta a Sláger Kult műsorvezetőjének, Sándor Andrásnak Brasch Bence. A beszélgetés a következő linken érhető el.
