Más jótékony baktériumok élnek a vékony- és a vastagbélben
A gyomor után kezdődő vékonybélben történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A vékonybél után következő vastagbélben emésztés már nem, csak felszívódás történik, fő feladata a víz, a különböző ionok és ásványi anyagok felszívása – magyarázza dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Eltérő funkciójuk miatt a két bélszakasz bélflóra összetétele sem azonos, a vékonybél bélflóráját más típusú baktériumok alkotják és itt sokkal kevesebb baktérium is él, mint a vastagbélben. Ha az eltérő bélflóra valamilyen okból keveredik, ha a vékonybélbe vastagbél baktériumok kerülnek, az érintetteknél kellemetlen tünetek jelentkeznek.
Mi idézheti elő a vastagbél baktériumok bejutását a vékonybélbe?
A vékonybél és vastagbél határán helyezkedik el az ún. ileocoecalis billentyű, mely megakadályozza, hogy a vastagbél baktériumok átjussanak a vékonybélbe, ezáltal mindkét bélszakasz megőrizheti saját bélflóráját. Különböző okokból, ami lehet például a billentyű elégtelen működése, vagy az egyes bélszakaszok között kialakuló sipolyok, bizonyos betegségek – diabétesz, scleroderma – következtében, a vékonybél perisztaltikus mozgásának zavara miatt, vagy például a Crohn betegséggel járó vékonybél szűkület, illetve divertikulum (a vékonybél zsákszerű kiöblösödése) következtében fordulhat elő, hogy a vékonybélben vastagbél típusú baktériumok szaporodnak el. Ez bizonyos gyomor- és bélrendszeri műtéteket követően is bekövetkezhet, de előidézheti az emésztőnedvek mennyiségének csökkenése is, sőt a kor előrehaladtával is egyre gyakoribbá válhat ez a betegség.
A vastagbél baktérium is lehet ártalmas, ha rossz helyre kerül
Ezt az állapotot kontaminált bél szindrómának nevezzük, de több néven is ismert: bakteriális túlnövekedés, vékonybél diszbakteriózis, diszbiózis, vak tasak szindróma és SIBO. Ez utóbbi az angol small intestinal bacterial overgrowth rövidítése, és már itthon iis elterjedt a használata. A felsorolt elnevezések mögött egyetlen betegség áll, melynek lényege, hogy a vastagbél baktériumok átjutnak és elszaporodnak a vékonybél területén, azaz a vékonybél vastagbél baktériumokkal szennyeződik, kontaminálódik. Dr. Sárdi Krisztina elmagyarázta, hogy így a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják a még emésztetlen szénhidrátokat, az erjedés során pedig részben gázok – hidrogén és metán – termelődik, melyek puffadást, hasi fájdalmat okoznak. Részben tejsav és ecetsav képződéssel, a vastagbél nyálkahártyát irritálva hasmenést válthatnak ki.
A kontaminált vékonybél szindróma tünetei és kivizsgálása
A rossz emésztés miatt elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés a panasz. A betegség hosszabb fennállása esetén a nem kielégítő felszívódás miatt B12 vitaminhiány, vérszegénység, fogyás és csontritkulás jelentkezhet. Ha valakinél a tünetei alapján felmerül a kontaminált vékonybél szindróma gyanúja, akkor laktulóz hidrogén kilégzési teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogén-gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni.
A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként lélegezni egy diagnosztikai készülékbe, mely a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát rögzíti. A vizsgálat időtartama átlagosan 120-180 perc. A készülék által jelzett értékek és a vizsgálat során fellépő panaszok egybevetésével hozható meg a diagnózis.
A kezelés lépései
A kontaminált vékonybél szindróma terápiája minden esetben a kiváltó ok függvénye. Valamilyen szervi elváltozás, például divertikulum vagy sipoly esetén műtétre van szükség. A túlszaporodott kórokozó baktériumok számának csökkentésére antibiotikumos kezelésre, a bélflóra helyreállításához pedig probiotikum kúrára lehet szükség. Dr. Sárdi Krisztina szerint panaszok esetén nemcsak azért nem szabad halogatni a kivizsgálást, mert a betegség az életminőséget jelentősen rontó tüneteket okoz. „Mivel az immunrendszerünk 80 százaléka a bélrendszerben található, ezért nagyon fontos mielőbb helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, és ezzel hosszú távon további panaszokat előzhetünk meg.”
Forrás: Budai Allergiaközpont
