Miért alakulnak ki visszerek terhesség idején?
A várandósság alatt számtalan hormonális és fizikai változáson megy keresztül a kismama teste, melyek bár a baba egészséges fejlődését és a szülést hivatottak támogatni, ennek ellenére némi kellemetlenséget is okozhatnak. A már meglévő, de láthatóbbá váló, vagy újként kialakult visszerekkel a legtöbb várandós nő szembesül. A hormonális változások és vér volumenének növekedése mellett az egyre nagyobb méh és benne a magzat, sőt a testsúly növekedése is hozzájárulnak az alsó végtagok vénás keringésének romlásához, a vér visszafolyásának akadályozásához. Mindez a lábak visszértágulatához vezethet. Bár ezek esztétikailag zavaróak esetleg fájdalmasak is, de többnyire betegséget nem okoznak, sőt, a szülést követően - jó esetben - visszahúzódnak. Fontos tudni, hogy az állapot súlyosabb formában lényegesen megnöveli a felületi véna gyulladásának, trombózisának a lehetőségét, és a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét is, ezért, ha ezen lehetőségekkel számolni kell, akkor megelőzésként véralvadásgátló kezelést kell kapnia a kismamának, illetve minden visszértágulat esetén fontos a kompressziós harisnya vagy fásli viselése.
Kompressziós terápia vagy véralvadásgátlás?
A várandósság – és szülést követő 6-12 hét - igen rizikós időszak a mélyvénás trombózis kialakulásának szempontjából, amit a keletkező visszértágulatok csak fokoznak. A vénákban lévő vér pangása ugyanis kedvez a vérrögök keletkezésének, ráadásul a növekvő méh és a magzat is elzárhatja a véráramlás útját, trombózist indikálva ezzel.
Az esetek többségében a várandósság alatt kialakult visszértágulatokra leginkább a kompressziós harisnya viselése nyújt megoldást, hiszen ez a visszereknek tartást ad, az erekre nehezülő belső nyomást kompenzálja, valamint segíti, gyorsítja a vénás áramlást. A kismamának továbbá fontos ügyelnie a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra. ami körülbelül napi 3 liter, a rendszeres testmozgásra, a lábak rendszeres tornáztatására, illetve a testsúly túlzott növekedésének elkerülése érdekében az egészséges étkezésre. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője szerint azonban vannak esetek, amikor nem lehet elkerülni az antikoaguláns, vagyis véralvadásgátló alkalmazását.
- Mindig egyéni elbírálást igényel, hogy kinél milyen trombózist megelőző módszert alkalmazunk, és hogy mikor kezdjük azt el. Így figyelembe vesszük a visszértágulatok súlyosságát, az illető egyéb betegségeit, így például volt-e trombózisa, cukorbetegsége, mozgáskorlátozott-e, esetleges veszélyeztetett terhes és feküdnie kell, vagy ismert a trombofíliája (genetikai trombózishajlam), netán gipszbe van a lába, stb. Javasolt, hogy a várandós nő visszerek esetén szakemberhez forduljon, aki trombózis-rizikóbecsléssel megállapítja a további óvintézkedéseket. Várandósságkor, ha szükséges, alacsony molekulatömegű heparin injekciót (LMWH) alkalmazunk véralvadásgátlóként (és a szülés után még általában 6 hétig), mivel a szájon át szedhető más készítmények átjuthatnak a placentán (méhlepényen) és károsíthatják a magzatot - mondja a főorvosnő, aki hozzátette, hogy megfelelő prevencióval azonban felhőtlenül élvezheti a kismama a várandóssága hónapjait.
(Forrás: Trombózisközpont)
