A Stanford Egyetem Gyógyszertani Tanszékének kutatói által feltárt tény egyáltalán nem lepte meg a szakembereket, mivel köztudott, hogy a kleptománia egy különösen makacs betegség, sokak szerint a kleptománia szinte gyógyíthatatlan. "A betegek még akkor is kényszert éreznek a lopásra, ha már elkapták őket egyszer." - nyilatkozta Dr. Norman Sussman, a New Yorki Orvostudományi Egyetem pszichiátere. A tanulmány szerzői azonban teljesen nem zárják ki, hogy némely gyógykezelés sikerrel járhat, akár a kísérleti stádiumban lévő gyógyszerek közül is.
Körülbelül 1,2 millióra tehető azon amerikaiak száma, akikről azt gondolják, hogy kleptomán. A bolti lopással ellentétben a kleptomán ember nem tervezi a lopást, és nem motiválja anyagi szükséglet, olcsó, szükségtelen dolgokat is ellop. A tanulmány szerint a kleptomán lopások a bolti lopások 4-10 százalékát teszik ki az Egyesült Államokban. Amíg a bolti lopások évi 10-50 milliárd dollár (kb. 2,000 - 10.000 milliárd forint) kárt okoznak, addig a kleptománia által okozott kár elenyésző.
"A kleptomániások nagyon ritkán keresnek fel orvost, részben mert félnek attól, hogy törvény elé állítják őket, másrészt mert nem tudják, hogy a betegségük esetleg gyógyítható. Pedig jónéhányan már meggyógyultak ebből a betegségből." - nyilatkozta Dr. Lorrin Koran, a tanulmány szerzője, a Stanford Egyetem pszichiátria és magatartástudományi professzora.
Egy korábbi kísérletben az ún. szelektív szerotonin visszavételgátló (SSRI) típusú antidepresszáns gyógyszerek 78 százalékos javulást mutattak a tünetekben - azonban ebben a vizsgálatban mind a vizsgálatot vezető orvosok, mind a betegek tudták, hogy valódi gyógyszert vagy placebót (hatóanyag nélküli készítmény) szedtek. Ezek a gyógyszerkipróbálások kevésbé megbízhatóak, mint az ún. kettős-vak kipróbálások, amikor sem az orvos, sem a beteg nem tudja, milyen gyógyszert kap a páciens. "A nyílt vizsgálatok mindig kombinálásra adnak okot, sokszor úgy tűnik, a betegek az elvárt eredményt mutatják" - mondta Sussman.
A Journal of Clinical Psychiatry című lapban megjelent tanulmány olyan vizsgálatról számolt be, amiben 24, 20 évesnél idősebb embert vizsgáltak meg, akiknél egy éven belül diagnosztizáltak kleptomániát.
A résztvevők vagy az escitalopram nevű SSRI antidepresszánst vagy placebót kaptak nyílt vizsgálat keretében. A kísérletet az escitalopram gyártója, a Forest Laboratories nevű cég finanszírozta. Az eredmények alapján úgy tűnt, hogy mindkét csoportban ugyanakkora a hatás - azaz a hatás elsősorban a szer szedéséhez és nem annak hatóanyagához köthető (ún. placebó-effektus).
A vizsgálatot eztután 15 résztvevő segítségével kettős vak módszerrel is megismételték. Ebben az esetben egyik csoportban sem figyeltek meg kedvező hatást. A szerzők azonban saját maguk hívják fel a figyelmet vizsgálatuk legnagyobb hiányosságára, a túl kicsi esetszámra - ezért elképzelhető, hogy az SSRI-szerek mégis hatékony kezelési módszerek lehetnek.
"Több betegem is elmesélte nekem, hogy számtalan szenvedésen ment keresztül betegsége miatt, például ült börtönben vagy elvált, de semmi sem akadályozta meg, hogy a lopásra gondoljon. Amikor viszont bevette az SSRI gyógyszert, elmúlt a lopási kényszere. Nehéz elhinni, hogy ez mind csak a placebó hatásnak köszönhető." - mondta Koran, aki szerint a betegség sokkal komplikáltabb, mint azt sokan gondolják. A szakember úgy gondolja, hogy minden emberben más-más eredetű ez a kórkép. "A kísérletben például néhány betegnél hatott a szerotonin gátlás, másik felénél pedig a gyógyszer placebó hatása volt erősebb. Az is lehetséges, hogy néhány esetben emelni kellett volna az adagot. Az a baj, hogy csak kívülről látjuk a betegséget és nem tudjuk, mi történik az agyban." - magyarázta a szakember. Forrás: www.betegszoba.hu