A közlemény szerint a menopauza után szedett hormonok hatását vizsgáló kutatások során igen sokféle eredmény született attól függően, hogy hogyan vitelezték ki a vizsgálatot, például nem mindegy, hogy mikor és milyen mennyiséggel kezdték el a kutatásba bevont nők a hormonpótlást.
Dr. Jacques E. Rossouw, a bethesda-i Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Kutatóintézet munkatársa és kollégái egy korábban indított vizsgálat adatait elemezték újra. A szakemberek arra keresték a választ, hogy a hormonpótló kezelésnél a terápia megkezdése és a menopauza között eltelt idő vagy a páciens életkora a legfontosabb tényező a szív- és érrendszeri kockázat szempontjából.
Az 1993 szeptembertől 1998 októberig tartó kísérletben 50-79 év közötti változókorú nők vettek részt, akiket 40 egyesült államokbeli kórházból válogattak össze. A résztvevők közül 10,739 olyan nő volt, akinek eltávolították a méhét és a műtét után vagy placebót szedett (hatóanyag nélküli készítmény), vagy lóösztrogén hormont, 16,608-an pedig nem estek át ilyen műtéten és lóösztrogén hormont és medroxi-progeszteron-acetátot vagy placebót szedtek.
Statisztikailag ugyan nem jelentős mértékben ugyan, de az újbóli elemzés kimutatta, hogy a hormon szívkoszorúér problémákkal összefüggő kockázata annak függvénye, hogy a menopauza után mikor kezdik el a készítményt szedni illetve hogy a változókor jár-e érrendszeri tünetekkel (hőhullám, éjszakai izzadás) az adott páciensnél. Nagyobb az esély a megbetegedésre, ha a hormont szedő hölgy 70 év feletti vagy a klimax után csak húsz évvel kezdi meg a hormonpótlást.
"A hormonterápia nem szignifikánsan, de csökkenti a szívkoszorúér megbetegedéseket fiatalabb nőkben illetve azoknál, akik a változókor után nem több, mint 10 évvel kezdték el a hormonpótlást. Ezen felül a hormonok szedése 50-59 éves nőkben a halálozási arányt is csökkenti." - írják a szerzők tanulmányukban.
A szakemberek az 50-54 éves illetve a hormonkezelést a változókor után öt éven belül elkezdő nőket nem vizsgálták. "Az viszont kiderült, hogy az ösztrogén hormon önállóan egészségesebb, mint medroxi-progeszteronnal együtt. Az is fontos megfigyelés, hogy a gutaütés kockázatát nem befolyásolta sem a kor, sem a beidegzési zavarok megléte, és az 50 - 59 éves nőknél sem tapasztaltuk a gutaütés kockázatának növekedését." - írták a szerzők.
A tanulmány arra a végköveztetésre jut - alátámasztva az eddigi ismereteket és gyógyszergyári ajánlásokat -, hogy a hormonpótlás továbbra is biztonságos terápiának tekinthető a klimax tüneteinek rövid távú kezelésére, azonban nem zárható ki a hosszú távú kezelés esetén bizonyos egészségügyi kockázat.
A lapunkban megjelent egészségügyi cikkek tájékoztató jellegűek, azok nem helyettesítik a szakorvossal való konzultációt.
Forrás: www.medipress.hu