Egy turistaút megtervezésekor mindig is elsőrendű szempontnak számított, hogy a hely, ahová el szeretnénk jutni, biztonságos legyen. Ez az igény máig sem változott, viszont a koronavírus okozta pandémia és a nyomában járó világméretű felfordulás teljesen átírta azokat a szempontokat, melyek alapján eddig meg tudtuk határozni, hol lehetünk biztonságban, és hol nem.
Ez talán magyarázatot ad arra is, mitől változott meg a sorrend az Economist Intelligence Unit Safe Cities Index (SCI) lista csúcsán. Az index 60 nemzetközi desztinációt rangsorol a digitális biztonság, az egészségbiztonság, az infrastruktúra, a személyi-, és vagyonbiztonság valamint a környezetvédelem szempontjait figyelembe véve.
Nyolcadikról az első helyre
Eddig minden évben valamelyik ázsiai város, Tokió, Szingapúr, vagy éppen Oszaka volt az első helyen. 2021 az első olyan év, amikor a dobogó csúcsára egy európai város, Koppenhága került fel. A maximálisan elérhető 100 pontból 82-t megszerző Koppenhága lett az idei nyertes. Dánia fővárosa 2019-be még „csak” a lista nyolcadik helyén állt.
„A legfontosabb tényező, ami Koppenhágát ilyen biztonságos várossá tette, az az alacsony bűnözési ráta. Az elmúlt évtizedben a legalacsonyabb - mondja Lars Weiss, a város főpolgármestere.
"Koppenhágát az erős társadalmi kohézió és a viszonylag szűk vagyoni különbségek jellemzik. Ez egy olyan város, ahol mind a takarító, mind pedig a nagy cég vezérigazgatója összefut egymással a helyi szupermarketben, és gyermekeik is ugyanabba az iskolába járnak. "Ez a dán kultúra egyik lényeges eleme, és nagyban hozzájárul a magas szintű bizalomhoz és az ebből adódó biztonságérzethez, amelyből – mint a felmérés is bizonyítja – komoly előnyt vagyunk képesek kovácsolni."
Az utolsókból itt egyhamar nem lesznek elsők
A kanadai Toronto épp csak lecsúszott az első helyről a maga 82,2 pontjával, míg Szingapúr 80,7 ponttal lett a harmadik. Bár Sydney összesítésben a negyedik helyen áll 80,1 ponttal, a kozmopolita ausztrál város a digitális biztonság kategóriájában az első helyezést érte el. A 2019 -es győztes Tokió 80,0 pontot kapott, ezzel a japán város az ötödik helyre csúszott vissza.
Toronto és Koppenhága érezhetően jobban teljesít az új környezetbiztonsági szempontrendszer szerint, mint a korábbi évek első három városának bármelyike.
Amszterdam 79,3 ponttal a hatodik, míg az új -zélandi Wellington 79 ponttal a hetedik helyen végzett, ez utóbbi ugyanakkor a környezetvédelmi kategóriában kiemelkedően jól teljesített.
Az ázsiai és a csendes-óceáni városok, mint amilyen Hong Kong és Melbourne, a nyolcadik helyet szerezték meg, miután 78,6 pontot kaptak, míg Stockholm 78,0 ponttal zárta a top 10 -et.
New York volt a legjobban szereplő amerikai város a listán, megosztva kapta a 11. helyet Barcelonával (mindkét város 77,8 pontot szerzett). Washington DC szorosan a nyomukban volt, övé a 14. hely, míg London és San Francisco a 15. helyen áll. A lista másik végén kevés meglepetés volt, a nigériai Lagos, az egyiptomi Kairó, a venezuelai Caracas, a pakisztáni Karachi és a mianmari Yangon a leszakadó öt város.
A Covid alaposan átrendezi a rangsort
Nem meglepő, hogy a Covid-19 miatt az egészségügyi, biztonsági szempontok most sokkal előrébb sorolódtak az értékelés során.
Nima Asgari, az Ázsiai -Csendes -óceáni Egészségügyi Rendszerek és Politikák Megfigyelőközpontjának igazgatója szerint a városi reziliencia (általános ellenállási képesség) korábban a katasztrófákra és árvizekre fókuszált, nem pedig az egészségügyi válságokra, "valószínűleg azért, mert az emberek soha nem gondolták volna, hogy egy egészségügyi rendszer képes lehet arra, hogy összeomoljon.”
"A Covid-19 azt tanítja, hogy mindig van olyan tényező, amely váratlan helyzet elé állítja a városi élet alakítóit. Most például ez a járványhelyzet és az arra reflektáló intézkedések sokasága volt az- teszi hozzá Michele Acuto, a globális várospolitika professzora a Melbourne-i Egyetemen. A jelentés hangsúlyozza, hogy az egészségbiztonság kérdését "felül kell vizsgálni" a koronavírus közvetlen következményeként.
A holisztikus szemléletű várospolitika válik egyre elterjedtebbé.
Mindeközben Naka Kondo, a jelentés szerkesztője megjegyzi, hogy a digitális biztonság még fontosabb lett az értékelés során, amit talán nem kell külön magyarázni. A távmunka, a home-office elterjedésével a világ jelentős része a világhálóra költözött." A közlekedés biztonságáért felelős intézményeknek alkalmazkodniuk kell az utazási szokások drámai megváltozásához, hiszen a Covid és nyomában járó lezárások ezt a területet sem hagyták érintetlenül.”- mondja Kondo.
A jelentés azt is kiemeli, hogy a járvány egyfajta lehetőséget is jelentett a városoknak, hogy újragondolják egész működésüket, a fenntarthatóság, élhetőség szempontjait előtérbe helyezve.
(Forrás:CNN)
Ezt is olvasd el:
Budapest100 – hogyan tud egy város a traumák, így egy pandémia után újra talpra állni?
