1. Epekő
Az epeúti kövesség kockázatát a genetikai hajlam és bizonyos társbetegségek mellett jelentősen növeli az elhízás és az inzulinrezisztencia. Ugyanakkor a hirtelen súlyvesztés vagy 5-10 napnál hosszabb böjt szintén rizikófaktor. A megelőzésben jelentős szerepe van a szénhidrátszegény diétának és a rendszeres testmozgásnak – mondja dr. Marton Anna, az Oxygen Medical belgyógyásza.
- Tünetek
Az epekövek jelentős része tünetmentes, esetleg puffadást, emésztési panaszt okoz. Ha mégis görcs jelentkezik, az jellemzően zsíros, fűszeres vagy puffasztó étel elfogyasztása után fél-egy órával fordul elő. Ilyenkor erős, jobb bordaív alatti, lapocka felé sugárzó hasi görcs, hányás jelentkezik, szövődmények esetén sárgaság, láz kíséretében. Az egyszerű rohamot görcsoldó gyógyszerekkel, koplalással, majd zsír- és fűszerszegény diétával enyhíthetjük, a szövődmények azonban mielőbbi kórházi ellátást igényelnek.
- Diagnosztika, kezelés
A hasi ultrahangos vizsgálat a legcélravezetőbb módszer, ezen kívül szükséges lehet az epeutak speciális röntgenvizsgálata is. A megoldás elsődlegesen a laparoszkópos vagy ellenjavallat (pl. jelentős túlsúly) esetén a műtéti epehólyag-eltávolítás. Az ultrahangos kőzúzás és a gyógyszeres epekőoldás csak bizonyos ritkább fajtájú kövek esetében jöhet szóba, és hatásfoka is alacsonyabb.
2.Vesekő
Ha a vesék kelyheiben vagy a vesemedencében képződő homokszemcsék nem tudnak kiürülni, megrekedhetnek és növekedésnek indulhatnak, így alakul ki a vesekő. A kialakulásában szerepet játszanak bizonyos veleszületett vagy szerzett anyagcsere-betegségek, hormonális elváltozások, a vese- és húgyutak rendellenességei, a köszvény vagy a terhesség.
- Tünetek
A legtöbb kő tünetmentesen van jelen. Amennyiben mégis panaszt okoz, az leggyakrabban tompa, deréktáji fájdalom. Mivel a vesekövek gyakran társulnak ismétlődő húgyúti gyulladásokkal, sokszor ennek tüneteivel is találkozhatunk: genny- vagy vérvizeléssel, lázzal, zavaros vizelettel. Ha a kő elzárja a vizelet útját, vesegörcs alakul ki, melyet gyakran kísér hányinger, hányás, heves fájdalom, ami az alhasba, a combba, lágyékba, a nagyajkakba és a herékbe sugározhat – ez akut orvosi ellátást igényel.
- Diagnosztika, kezelés
A legegyszerűbb vizsgálati módszer az ultrahang, de szükséges lehet még a húgyutak speciális röntgen- vagy a CT vizsgálata is. A vesekövek nagyrész maguktól távoznak – ez elősegíthető bő folyadékfogyasztással és a mozgással. A kövek döntően kalciumtartalmúak, ezek nem oldhatók, ugyanakkor a nagyobb méretű kövek ultrahanggal zúzhatók, a kisebb darabok pedig így spontán ürülnek. A húgysavkövek a vizelet pH-értékének emelésével, gyógyszerekkel oldhatók, illetve főleg belsőségekben, húsokban, hüvelyesekben, édesvízi halakban szegény diétával megelőzhetők.
3. Húgyhólyagkő
A húgyhólyagban homok formájában lerakódhatnak az emésztés melléktermékei, amelyek később kövekké állhatnak össze. A leggyakoribb hajlamosító tényező a prosztatanagyobbodás miatti vizeletpangás.
- Tünetek
Mivel a kövek ingerlik a hólyag nyálkahártyáját, vérzést okozhatnak, amelyet a vizeletben észlelhetünk. Sűrűbbé váló vizelési inger, illetve alhasi görcsök is utalhatnak rá. Ha a kő vagy a prosztatanagyobbodás elzárja a vizelet útját a hólyagban, a vizelet hirtelen abbamaradhat, a felgyülemlő, hólyagot feszítő vizelet pedig kifejezett alhasi görcsöt okoz. Bármilyen vizelési panasz esetén orvoshoz kell fordulni.
- Diagnosztika, kezelés
Az esetek túlnyomó részében az ultrahang vizsgálat diagnózishoz vezet. A legtöbb kisméretű kő magától távozik, ugyanakkor a hajlamosító alapbetegséget mindenképpen kezelni kell. Ha a kő elzárja a vizelet útját és pangás alakul ki a húgyúti rendszerben, katéter felvezetése lehet szükséges, a köveket pedig műtétileg távolítják el.
