Első alkalommal 1978. május 18-án tartották meg a múzeumi világnapot a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának egy évvel korábbi kezdeményezésére. Azóta már több mint száz ország közel 30 ezer múzeuma vesz részt a minden év május 18-án tartott eseményben. Tehát idén most vasárnap ünnepeljük ezt a napot. Úgyhogy ezen a hétvégén igazán jobban odafigyelhetünk arra, mennyi érdekességet és szépséget kínálnak nekünk a múzeumok.
A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye több mint 240 művet őriz Henri de Toulouse-Lautrectől (1864–1901), ami a világ legjelentősebb hasonló kollekciói közé tartozik. A gazdag anyagból összeállított, mintegy 170 darabos válogatást a bécsi Albertinából kölcsönzött öt plakát és a Szépművészeti egyetlen Toulouse-Lautrec-festménye egészíti ki - mondta el a tárlat sajtóbemutatóján Baán László, a Szépművészeti főigazgatója.
A látogatók számára megelevenedik az előző századforduló, a Belle Époque Párizsának világa, a korabeli film- és hangfelvételeken, fotókon pedig találkozhat a Toulouse-Lautrec litográfiáin szereplő táncosokkal, énekesekkel, színészekkel.
A tematikai egységekbe szerveződő kiállítás jól végigvezeti az érdeklődőket Lautrec művészetének stilisztikai fejődésén, és bemutatja, a festő miként "élte meg" a litográfiát, ezt az akkoriban ismét virágzó műfajt.
Köztudott, hogy a francia művész számára az igazi ismertséget a Moulin Rouge mulatónak tervezett plakátja hozta meg 1891-ben. Ettől kezdve szenvedélyesen készített litográfiákat, mintegy 360 darabot, köztük harminc plakátot. A vidékies Montmartre nem sokkal korábban vált Párizs részévé és olcsó lakbérei folytán a művészek kedvenc kerületévé,majd nekik köszönhetően a francia főváros éjszakai életének egyik központjává.
Toulouse-Lautrecet elbűvölte a mulatók és színházak világa, amelyek hangulatát litográfiáin, plakátjain radikális stiláris újításokkal adta vissza: merész képkivágásai, képeinek homogén, árnyékolásmentes színfoltjai a japán fametszetek és a Chat Noir árnyékszínház hatását mutatják. Munkáin felbukkannak a korabeli Párizs zenés kávéházainak sztárjai. A festő változatos ábrázolási technikája jól megfigyelhető folyóirat-illusztrációin is, portréin, karikatúráin, színpadi jelenetábrázolásain kiválóan tudott visszaadni a hangulatokat és karaktereket. Mindezek mellett a Szépművészeti kiállításán olyan, Toulouse-Lautrecnél ritkának számító témák is felbukkannak, mint a tájábrázolás.
A festő többször költözött be hetekre bordélyházakba, ahol furcsa testalkata miatt sem kellett szégyenkeznie. A bordélyokban dolgozó lányok életének intim pillanatait számos, mély együttérzésről árulkodó rajzon örökítette meg, ahogy kurtizánokat ábrázol a Szépművészeti egyetlen Toulouse-Lautrec-festménye is. Az Ezek a hölgyek című munka is jól mutatja, hogy a festő látszólag spontán ábrázolásai gondos előtanulmányok és rafinált szerkesztés eredményei. Az augusztus 24-ig nyitva tartó kiállítás végén külön szekció és interaktív alkalmazás mutatja be a Toulouse-Lautrec által magas szinten művelt litográfia technikáját.
