Tények az alvási apnoéról

Az alvási apnoéról
• Több mint húszmillió felnőtt amerikai szenved obstruktív alvási apnoéban (OSA). (A National Sleep Foundation adata)
• Az alvási apnoéban szenvedők légzése alvás közben periodikusan leáll, amely a felső légutak elzáródásának következménye. Ezt okozhatja a nyelv nagy mérete, a kötőszövetek vagy akár a torok izmainak ellazulása is.
• A légzésleállások időtartama tíz másodperctől kezdve percekig is eltarthat, s ezek a szervezetben lévő oxigén szintjének csökkenését eredményezik. Gyakoriságuk rendszerint az óránkénti 5-30 alkalom között mozog, de számuk akár meg is haladhatja ezt a szintet. Megerőltetik a szívet, s számos súlyos egészségügyi probléma kialakulásához vezethetnek. (Amerikai Egészségügyi és Szociális minisztérium, NIH, 2009)

Tünetek
• Hangos, rendszertelen horkolás
• Zihálás vagy fulladás alvás közben
• Fokozott álmosság ébrenlét idején
• Az apnoe egyéb jelei lehetnek:
- A reggeli fejfájás
- Memória és tanulási problémák
- Ingerlékenység
- Koncentrációhiány
- Hangulat, vagy akár személyiségváltozás, esetleges depresszió
- Kiszáradt torok ébredéskor
- Gyakori éjszakai vizelési inger
• A kezeletlen alvási apnoe magas vérnyomáshoz, szívrohamhoz, stroke-hoz, kóros elhízáshoz, cukorbetegséghez, szívelégtelenséghez vagy szabálytalan szívritmushoz vezethet, ugyanakkor növelheti a munkahelyi vagy közlekedési balesetek valószínűségét. (Amerikai Egészségügyi és Szociális minisztérium, NIH, 2009)

Legújabb kutatási eredmények (2010)
• A Sleep Heart Health kutatói csoport a kezeletlen alvási apnoe hosszútávú hatásait vizsgálta egy 5422 főt számláló, nőket és férfiakat egyaránt felvonultató, reprezentatív mintán. Az ischaemiás stroke esélyeit vizsgáló, 8,7 évre kiterjedő kutatás kimutatta, hogy a közepes és súlyos apnoéban szenvedő férfiak körében háromszor magasabb az ischaemiás stroke kockázata. (Redline et al. Obstructive Sleep Apnea Hypopnea and Incident Stroke: The Sleep Heart Health Study; AJRCCM, 2010)
• Egy másik, 2,7 évig tartó kutatás 544 fős mintán vizsgálta az alvási apnoe és a cukorbetegség összefüggéseit. Kimutatta, hogy az apnoe intenzitása arányos a cukorbetegség kialakulásának kockázatával, ugyanakkor rávilágított, hogy a súlyos apnoéban szenvedők esetén alkalmazott CPAP terápia csökkenti a cukorbetegség megjelenésének esélyeit. (Obstructive Sleep Apnea as a Risk Factor for Type 2 Diabetes; American Journal of Medicine, 2009 december)
• További iránymutatások az alvás és az alvási apnoe értékelésével kapcsolatban:
- A Nemzeti Vegyesbizottság hetedik jelentése a magas vérnyomással kapcsolatban (JNC 7)
- American Health Association: Iránymutatás a rezisztens hipertóniáról
- International Diabetes Federation: Klinikai gyakorlatra vonatkozó iránymutatás
- American College of Cardiology / American Health Association: Iránymutatás a szívelégtelenséggel kapcsolatban

Ki lehet érintett?
• Bárki szenvedhet alvási apnoéban, nemre vagy korra való tekintet nélkül.
• Az alvási apnoéban szenvedő betegek rendszerint nincsenek tudatában annak, hogy légzésük leáll az éjszaka folyamán.
- Az alvási apnóéban szenvedők 1/3-a nem is tud betegségéről, betegségük nem diagnosztizált. (Amerikai Egészségügyi és Szociális minisztérium, NIH, 2005)
• A becslések szerint több mint 12 millió amerikai felnőtt szenved a betegségben; gyakorisága ezzel megközelíti az asthmáét. (Amerikai Egészségügyi és Szociális minisztérium, NIH, 2009)
- Az alvási apnoéban szenvedők több mint fele túlsúlyos.
- Az apnoe gyakoribb a férfiak körében.
- Minden 25. középkorú férfi és minden 50. középkorú nő alvási apnoéban szenved.
- A gyermekek 3%-ánál, a 65 éven felüliek 10%-ánál is kimutatható a betegség.
- Gyakoribb az afroamerikaiak, az ázsiaiak, az őslakos amerikaiak és a hispán rasszba tartozók körében, mint fehér emberek, az ún. kaukázusi rasszba tartozók esetén.
• Az amerikai felnőttek 74%-a panaszkodik hetente felmerülő alvási problémákról, 39%-uk kevesebbet alszik napi hét óránál, míg 37%-uk oly mértékű álmosságról számol be, amely megzavarja a napi teendők során. (National Sleep Foundation, Sleep in America kutatás, 2002)

Diagnózis
• Az alvási problémák megvitatása a háziorvossal, betegség gyanúja esetén szakember felkeresése.
• Az éjszakai alvás megfigyelése, poliszomnográfia (PSG) készítése mellett, a betegség besorolása és kezelhetőségének megállapítása céljából. Adatok begyűjtése a légzéskimaradásról, a gyakori ébredésről és a vér oxigén szintjének változásairól.
• Vizsgálatok otthoni vagy laboratóriumi körülmények között is elvégezhetőek. Az otthoni vizsgálatok ma már engedélyezettek az apnoe kimutatásához.

Kezelés
• Pozitív légúti nyomásterápia (CPAP).
- A terápia során orrmaszk biztosítja a folyamatos levegő-áramlást.
- A levegő nyomása megakadályozza a légút összeomlását, utat engedve az alvás alatti szabad légzésnek.
- A megfelelően alkalmazott noninvazív beavatkozás csökkentheti az alvási apnoe tüneteit.
• Alternatív kezelési módok:
- Műtéti beavatkozás
- Életmód-változtatás

A rendszeres kezelés előnyei
. Az alvási apnoe következményeinek csökkentése
. További előnyök a gyakori éjszakai nyomásterápia alkalmazása esetén:
. Fokozott energia és éberség a nap folyamán
. Alacsonyabb vérnyomás
. Alacsonyabb stroke- és szívrohamkockázat
. Növekvő hatékonyság a munkában
. Az életminőség átfogó javulása


További információ

American Sleep Apnea Association
http://www.sleepapnea.org

National Center on Sleep Disorders Research
http://www.nhlbi.nih.gov/about/ncsdr/index.htm

National Institutes of Health (Amerikai Egészségügyi és Szociális minisztérium)
http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/SleepApnea/SleepApnea_WhatIs.html

National Sleep Foundation
http://www.sleepfoundation.org