A borderline személyiségzavarban szenvedő emberek számára az érzelmek és indulatok összefolynak, mivel nem tudják kontrollálni őket.
Érzelmei polarizálódnak: ugyanazt az embert határtalanul imádja még az egyik pillanatban, de lehet, hogy a következőben már meg tudná ölni (pl. egy, a feleségét hangzatos szavakkal imádó férfi, aki gyakran produkál életveszélyes féltékenységi rohamokat).
Még arra is képes, hogy környezetének mindig más és más arcát mutassa. Aki számára szimpatikus, annak angyali, kedves arcát villantja meg, míg mások, akiket nem kedvel, csak a gyűlöletet, ellenszenvet láthatják sugározni rajta.
Jellegzetessége, hogy erős szimbiotikus kapcsolati igénye van, ezért szinte rácsimpaszkodik valakire, miközben a másiknak nem tud egyenrangú partnere lenni, nem tud támaszt adni. Elvárásait azonban lépten-nyomon megfogalmazza, mint egy akaratos kisgyerek. Fárasztó vele élni, hisz szeretetigénye kielégíthetetlen, és mindenben megerősítést vár.
Gyakoriak náluk az önkárosító késztetések (pl. a bőr megsértése, a falcolás) amihez ún. orális (szájjal kapcsolatos) tünetek is társulhatnak: sokuknak van alkohol vagy drogproblémája.
Szexualitásukban éretlen személyiségnek számítanak: homoerotikus vagy perverz késztetéseik vannak, vagy az ezektől való félelem jellemzi őket.
Szélsőséges esetben a szorongásuk, amely állandóan jellemzi őket, teljesen szétzilálhatja őket.
Újabb vizsgálatok szerint, borderline tünetektől szenvedett egyik legismertebb költőnk, József Attila is. Erre utal például állandó, csillapíthatatlan szeretetigénye, amit versein keresztül is közölt a külvilággal.
K.V.
