A japán emberek az év ezen időszakában különösen fáradtaknak és depressziósnak jellemzik magukat. Legyőzhetetlen álmosság, reménytelenség érzés és kimerültség lesz úrrá rajtuk.

Ennek oka részben kulturális, nemzeti hagyományokkal magyarázható, Japánban ugyanis kettős szimbólum ez az időszak. Ekkor virágzik a tavaszi cseresznyefa, ami hatalmas turisztikai vonzerővel is bír, és borítja színpompába szigetországot. Az eseményt óriási felhajtás veszi körül, hisz ez a csodálatos jelkép képviseli az új élet kezdetét a hosszú tél után. De nem csak a természet lép új életszakaszba...

Az iskolaév illetve az egyetemi szemeszter is április elejétől indul Japánban, a frissen diplomázottak pedig ekkor kezdenek el dolgozni új munkahelyükön. Vagyis sokak számára valóban egy új életszakasz nyitánya az április.

Diákok sokasága lép be az iskolakapukon, és innentől fogva óriási nyomás nehezedik rájuk. Az új környezethez kell alkalmazkodniuk, hiányoznak a régi barátok, és új elvárásoknak is meg kell felelniük.

A munkába lépők számára még ismeretlenek a munkatársak, és nekik is fel kell venni az új munkatempót. Ez bizonytalanságot, szorongást okoz, s mindezt tovább fokozza a hónap meleg és nedves időjárása, ami szintén nyomott hangulatot idéz elő.

Az iskolakezdést követően, április 29.-május 6. közötti tartják az ún. Arany Hetet, ami lényegében nemzeti ünnep (többek között a tavasz eljövetele, gyereknap). Ez a hét valóban bearanyozza a fáradt emberek hétköznapjait, mert mind a munkavállalók, mind pedig a diákok számára egy jó pihenési lehetőséget kínál. Jóval nehezebb azonban a szünet után visszatérni a munkába és a megszokott hétköznapokba.  Ekkor üti fel fejét a Május-kór tömegesen.

S ha azt gondolnánk, mindez csak japán sajátosság, bizton állíthatom, hogy nem. Gyakran tapasztalom környezetemben, hogy milyen nehezen állítjuk át lelkünket a májusi hangulatra.

Május van. Elmélázunk,hogy mit hoznak a következő hetek? Hogy alakul sorsunk, mennyi lesz a következő számla? Meghosszabítják-e a szerződésem a következő évre a munkahelyemen?

Május van. Elballagnak a végzős diákok az iskolákból, és azóta már egy valódi megmérettetés részesei, hisz kezdetét vette az érettségi és a vizsgaidőszak. Próbatételek sora, aminek tétje a továbblépés lehetősége. Ilyenkor az eddig könnyed nebulók is megismerik a szorongás érzését. Sokan különböző csodaszerekkel, serkentőkkel akarnak jobb teljesítményt elérni vagy kínzó érzéseiktől megszabadulni

Május van. Talán búcsút mondhatunk végre a fagyoknak. Talán nem fog megfagyni a cseresznyefám virága. Hisz ezer sugárral süt a nap, de azért jó lenne már tényleg túlleni a fagyosszentek napjain.

Május van. Hozzá kell szoknunk a magasabb hőmérséklethez, szervezetünket át kell programozni: a szív és az érrendszer gyakran nehezen viseli a hirtelen jött meleget. Sokan már félve tekintenek a hőmérőn egyre feljebb kúszó higanyszálra.

És májusban kitakarjuk magunkat ruháinkból is, így bőrünk hamarosan védelemre szorul, hisz már a napfény is kárt tehet benne. A napfény, ami az érzékeny bőrűeknek veszélyes lehet, de a melankólikus hangulatra valóságos gyógyír. A májusi napsütés természetes fényterápia a depressziósoknak. Sajnos sok komor betegnek lenne rá szüksége hazánkban.

Az allergiás is már félve várja ezt a hónapot, mert tudja, hogy a szemviszketés, állandó tüsszögés, orrfolyás és a zsebkendőhalmok ettől fogva társául szegődnek. Előkerülnek hát a jól bevált gyógyszerek, cseppek és természetes gyógymódok.

Janus-arcú a május. Hozhat hideget és meleget, gyógyírt és betegségeket. Feloldódást és szorongást.

Szociológiai és pszichológiai vizsgálatok is foglalkoznak ezzel a hónappal és sajátosságaival.

Több kutatás utal arra, hogy tavasz végén (április-május) halmozódnak az öngyilkossági cselekmények. Durkheim, az első szociológus, már száz évvel ezelőtt kimutatta a késő tavaszi-kora nyári öngyilkosságok kiemelkedő számát.

Vagyis tényleg elkomorulunk ilyenkor, többen depresszióba is esnek.

Mi azonban ne hagyjuk, hogy legyűrjön bennünket a Májusi-kór!