A magyar nép és Magyarország történelméhez mindig hozzátartoztak a lovak. Őseink nem csupán használták ezt az erős állatot, hanem társként is tekintettek rá. Nem véletlen, hogy maguk mellé temették, és az ősi hitnek is központi szereplője volt. A magyar történelmi lovasság, a huszárság kialakulása is népvándorló őseinkhez nyúlik vissza. A könnyűlovas fegyvernem az eurázsiai sztyepp lovas-nomád népeinek jellemzője volt az ókortól a 19. századig. A gazdagokat fosztogató romantikus betyárok pedig a 19. századi puszták fontos lovas alakjai voltak. A hagyomány szerint mii találtuk fel a kocsit, amely egy magyar faluról, Kocsról kapta a nevét. A fogatolás szerszámai – a hámok, sallangok, kantárok használata –, valamint a fogatolási és hajtásmódok – kettes, négyes, ötös – szintén magyar találmányokhoz és módszerekhez köthetők, írja a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség. A lovassportban is sokáig élen jártunk, különösen a fogathajtásban, de a modern díjugratás elveit is magyar dolgozta ki: Széchenyi Dénes gróf és Kégl Károly.

A magyar lótenyésztés is messze földön híres volt. Az 1785-ben alapított Mezőhegyesi Ménesben tenyésztették ki a furioso-north start – ismertebb nevén mezőhegyesi félvért –, a hajdani kisbéri Batthyány-birtokon a kisbéri félvért, amelyek a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. A fogatsportban nemzetközi szinten is elismert nóniusz vagy a több mint 400 éves lipicai is egyike a hagyományos magyar lófajtáknak. Kincsem és Imperiál – mindketten Kisbéren születtek 84 év eltéréssel – is lovasnemzet-hírünket öregbítették minden idők legeredményesebb magyar versenylovaiként. Ma már inkább nosztalgiának tűnik a lovas nemzet fogalom, bár a külföldiek számára szóló túraajánlatokban még mindig hangsúlyos a lovas turizmus, a túralovaglás vagy a ménesbemutató. A Szabad Föld egy kutatásra hivatkozva azt írja, hogy a lovas ajánlatok 80 százalékát többnyire a külföldiek látogatják.

A magyarok ma már közel sem ilyen lelkesek, a lovagolás egy időre letűnt. A nagy állami ménesek szétzilálása után egy nemzedék kimaradt, mondják. A mostani gyerekek közül viszont egyre többen ülnek nyeregbe – ha anyagi körülményeik lehetővé teszik –, és hódolnak a lovassport valamelyik ágának. A díjlovaglás, a díjugratás, a lovastusa (military), a fogathajtás, a lovastorna, a távlovaglás és a 2012-től az olimpián is megjelenő western díjlovaglás tartozik ide.

A lóágazatban van gazdasági potenciál, a sport az egészségmegőrzés és a turizmus része is lehet, állítja Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke. Ma Magyarországon mintegy 200 minősített lovarda működik, ebből négyes, illetve ötös – azaz jó színvonalú – kategóriába tartozik 44. A lovas turizmust 4500 vendégágy és mintegy 6500 ló szolgálja ma Magyarországon. Ez a szám ezer főre vetítve feleannyi, mint az uniós országok átlaga, Hollandiában pedig 27 ló jut 1000 emberre. A hozzáértők szerint a lovak számát a nemzeti lovasprogram keretében rövid távon legalább meg kellene kétszerezni ahhoz, hogy Magyarország újból lovas nemzetté válhasson.

Fotó: Förster Tamás

Kormányszándék
A kormány célja, hogy az ország ismét lovas nemzetté váljon, mivel ehhez az adottságok és lehetőségek is megvannak. A nemzeti lovasprogram a most készülő tízéves agrárstratégia egyik fontos eleme lehet – hangsúlyozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki jelezte, hogy a minőségi vidékfejlesztés részévé kell tenni a megújított lótenyésztést, a lovas turizmust, valamint a lovassportot. Az államtitkár szerint a lóágazatnak vidéken szerepet kell kapnia az élhető környezet fenntartásában és a megélhetés biztosításában. Ehhez infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, a lovaglás tanítását be kell emelni az oktatásba és képzésbe, s meg kell változtatni azokat a jogszabályokat, amelyek ma akadályozzák például a lovas turizmus fejlesztését. Ilyennek tartja az országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának elnöke, Bánki Erik például az erdőtörvényt.



Lovas Világkupa negyedszer
Idén negyedik alkalommal rendezték meg az OTP Lovas Világkupát Budapesten. A négyesfogat-hajtó, díjugrató számokon nemzetközi szintű – olimpiai és világbajnok – lovasok, fogathajtók léptek fel, és majd harminc látványos szórakoztató show-műsorszám sorakozott. Hazai sikernek is örülhettünk, hiszen díjugratásban a magyar színekben versenyző Wingrave Jamie vitte a prímet. A háromnapos program célja a lovaskultúra és -hagyományok erősítése mellett a lósport tömegbázisának erősítése, de a látványos műsor mellett minden évben egy társadalmi ügyre is felhívják a figyelmet. Idén az értelmi és testi fogyatékkal, valamint a tanulási és a beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekeket segítő Magyar Lovasterápia Szövetségnek gyűjtöttek adományt. (A lovasterápiáról lásd a Piac & Profit 2008/7–8. számát.) Emellett – a korábbi évekhez hasonlóan – hátrányos helyzetű gyerekek kaptak ingyenes lehetőséget, hogy végigizgulják a programokat.