Az 1300 fős vizsgált csoport közel egyharmada soha nem ül taxiba, nem meglepő módon jellemzőbben az alacsonyabb társadalmi státuszúak. Mintegy 46 százalékos azoknak az aránya, akik negyedévnél ritkábban taxiznak, ők többnyire nők, ötven évesnél idősebbek legfeljebb általános iskolát végzettek és közepes társadalmi státuszcsoportba tartoznak. Azok, akik legalább háromhavonta igénybe veszik e szolgáltatást (23%), jellemzőbben férfiak, harminc év alattiak, diplomások és a legmagasabb társadalmi státuszcsoport tagjai.
A taxizók közel fele saját maga finanszírozza minden útját, 53%-ukra jellemző, hogy részben maga fizet, részben más, és csupán egészen kis hányaduk útjait fizeti teljes egészében valaki más, például az útitárs vagy a munkahely. Azok közt, akik kizárólag maguk fedezik taxi-útjaikat, nagyobb arányban találunk ötven év felettieket, míg a "vegyes finanszírozás" a fiatal korosztályra jellemzőbb.
A jelenlegi tarifákat a taxizók negyede tartja megfelelőnek, tízből hatan kissé sokallják, és 13%-os azok aránya, akik szerint az árak nagyon magasak. Az, hogy valaki alacsonynak tartaná a díjakat, egyáltalán nem jellemző.
Az esetleges tarifaemelés hatással lenne a szolgáltatás igénybevételének gyakoriságára, de eltérő mértékben a saját zsebből fizetett és a mások által finanszírozott utak esetében.
A saját zsebből utazók 70%-a ritkábban taxizna egy ilyen mértékű áremelés után, míg a mások által fizetett utak esetében csupán ennek fele azok aránya, akik kevesebbet utaznának taxival. Nem meglepő módon azok, akik nagyon magasnak tartják a tarifákat, az átlagosnál is ritkábban vennék igénybe a szolgáltatást, mind a maguk által, mind a mások által finanszírozott utak esetében.
Forrás: Szonda Ipsos felmérése
